Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szvircsek Ferenc: Salgótarjánban éltek és alkottak - Borbély Lajos (1843-1923)

Szvircsek Ferenc SALGÓTARJÁNBAN ÉLTEK ÉS ALKOTTAK Borbély Lajos (Csóka, 1843 - Budapest, 1923) Wabrosch Béla társulaü tanító jogosan állapította meg már 1923-ban a Budapesten elhunyt Borbély Lajosról írt megemlékezésében, hogy kevesen vannak, akik a név tulajdonosát ismerték, de akik ismerték azok halála hírére tisztelettel adóznak emlékének. Mára még kevesebb azok száma, akik e neves műszaki személyiségről - aki több mint négy évtizeden keresztül tevékenykedett városunkban, pontosabban községünkben akárcsak hallomásból is tudnak, tudhatnak valamit. Az európai hírnévre - mint a Siemens-féle regeneratív széngáztüzelés kohászati meghonosítója - szert tevő kohómérnök osztozott sok más kortársa sorsában, a méltatlan elfeledésben. Borbély Lajos 1843. december 1-én született a Torontál megyei Csókán. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi és budai reáliskolákban, szaktanulmányait a Selmecbányái és a pribrami bányaakadémiákon végezte. 1867-ben néhány hónapig a pénzügyminisztérium bányászati osztályában nyert alkalmazást, majd az újonnan létesítendő diósgyőri vas- és acélgyár építésénél nyerte első gyakorlati kiképzését. 1870 elején külföldi acél- és vasgyárakban bővítette ismereteit, bejárva Ausztria és Németország ipari centrumait. Életútja itt a források ismeretében nem egyértelmű. Edvi Illés Aladár a „Pallasban" 1872-re teszi a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatnál az alkalmaztatásának időpontját, míg Wabrosch Béla és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek száz évének írói és szerkesztője