Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tűzoltók Salgótarjánban

erélyt fejtett ki Lépes Miksa és Dapsy Gyula a tűz­oltók egy részével, továbbá Weisenbacher János, Csathó Lajos, Barella Henrik és Fülep János köz­ségi lakosok - ezen erélyes működésnek lévén kö­szönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt. " Nemcsak a kéményekkel volt baj több esetben, hanem a kéményseprővel is. 1873 decemberében Borbély Lajos jelentette a képviselő-testületnek, hogy bár többször figyelmeztették a mestert, ne dolgozzon hanyagul, mégis a hibájából az acél­gyár telepén kigyulladt egy kémény. Az elöljáró­ság ennek következtében elcsapta a kéménysep­rő mestert, s mással kötött szerződést. Persze el­lenpélda is akadt. 1888. szeptember 12-én „a sal­gótarjáni kéményseprő segédek a tűzoltásnál oda adólag működtek, sőt az egyik - már lángba bo­rult - régi szalma fedelű ház tetőzetét életök veszé­lyeztetésével a lángok közé lépve szaggatván le, ez által a tűz localizálását nagyban elősegítették. " Az 1870-es évektől újabb és az eddigieknél elté­rő tűzveszélyt jelentett az acélgyár egyre szélese­dő termelése, illetve a gyár mellett kialakuló lakó­telep. Bár a biztonsági rendszabályokat a gyárban - elemi érdekük miatt is - betartották, mégis szükségesnek látták 1876 májusában a vasfinomí­tó tűzoltó testületének megszervezését. 1896-ban a megyei tűzrendészed felügyelőnek úgy jelle­mezték, hogy a gyár két évtizede fennálló, 60-80 tagból álló „jól fegyelmezett önkéntes tűzoltósága" a kívánalmaknak megfelelő felszereléssel rendel­kezik és nagyobb tűzvész esetén példásan együtt­működik a községi tűzoltókkal. A községi tűzol­tóság szervezését valószínűleg a vasgyári képvi­selő-testületi tagok javasolták, mert szintén 1876 májusában mondták ki a közgyűlésen határozat­ban a tűzrendőrség felállítását, ezen kívül a „tűz­oltó egylet alakítása elvileg elfogadtatik, s annak szervezésére vonatkozó szabályrendelet kidolgo­zására egy bizottság küldetett ki". Hogy mennyire komolyan vették ezt az elhatározást, mutatja a bi­zottság tagjainak névsora: a vasgyár részéről ta­gok voltak Gömöry Sándor, Borbély Lajos, Czotel Ernő, a kőszénbányától Zemlinszky Rezső,

Next

/
Thumbnails
Contents