Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Horváth István - Egyetemisták, főiskolások - Salgótarján képének néhány meghatározó motívuma

ói- a modem tőkés fejlődés előrehaladtával - fokozatosan gazdagodtak. A fejlődés leginkább az ipari településeket érintette, (pl. a fővároson kívül Anina, Győr, Ózd, Resica, Salgótarján, Vajdahunyadvár volt a legjelentősebb ipari központ)." Salgótarjánnak tehát egyértelműen kijelölt helye teremtődött az ipari központok között. A hely meghatározás egyértelműsége miatt érdemes felsorolni a szerző által tipizált városokat: megkülönböztet bányavárosokat, kereskedelmi központokat (Brassó, Kassa, Kolozsvár, Miskolc, Nagyvárad, Pozsony, Zágráb), egyetemi-főiskolai művelődési központokat (Eger, Eperjes, Debrecen, Késmárk, Kolozsvár, Nagyenyed, Pápa, Sárospatak, Selmecbánya, Sopron), egyházi központokat (Eger, Esztergom, Debrecen, Kalocsa, Nagyszombat, Nagyvárad), forgalmi csomópontokat (Miskolc, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok). A megítélés szerint a történelmi Magyarország keretei között Salgótarján az első harminc, legjelentősebb magyar város között foglalt helyet.

7 Az 1920 és 1945 közötti időszakban új város-csoportosítás is született - mint például a regionális centrum fogalma már ekkor megjelent, de olvashatunk a megkülönböztetett helyet elfoglaló megyeközpont városokról, középvárosról, kisvárosról és elemi központról, és ez utóbbiban Nagybátony is megtalálható - Salgótarján továbbra is megtartotta a korábbi időszakban megszerzett minősítését.

8 A városiasodásba bekapcsolódó települések sorában az igazgatási funkció elnyerése új minőséget hozhat: „Az igazgatási székhellyé válás egy sor városi szerepkörű intézmény letelepedését eredményezte - alispáni, szolgabírói hivatalok, adóhivatal, bíróság, csendőrség, rendőrség stb. ...és településformáló csoporttá vált a tisztviselői réteg. "

9 Nyolc városunk már a század fordulón egyértelműen ipari szerepkörű település, kivétel nélkül bányavárosok vagy nehézipari központok. Selmecés Bélabánya, Körmöcbánya tradicionális nemesfémbányász települések, többségük szén és vasérc-bányaváros, kohászati központ. (Petrozsény, Vajdahunyad, Salgótarján, Resicabánya.) 10