Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Balogh Zoltán: Letűnt „kocsma csillagok" Salgótarján egén

kirabolta az üzleteket. Ostrom alá vették a Pannónia és Vadász szállókat. Betörték az ajtókat, összetörték az asztalokat, székeket, csillárokat, elvitték a poharakat, abroszokat, evőeszközöket, képeket, pénzt, kiittak minden italt. A rombolást végül is csak 300 katona és 30 csendőr Salgótarjánba érkezése fékezte meg. (14 évvel később 1919. január 2-3-án kísértetiesen megismétlődtek az események, antiszemita éllel, de nem politikai indíttatással. Az anyagi helyzet romlása, az általános létbizonytalanság miatt elégedetlenkedő tömeg szinte kizárólag zsidó üzleteket fosztott ki. Megkülönböztetés nélkül kiraboltak kocsmákat, élelmiszer-, ruházati és ékszerboltokat.) A Vadásszal ellentétben a Pannónia ekkoriban elég szűk körű társaság programjait bonyolította le. Többnyire az ezres nagyságú izraelita lakosság tartotta itt különféle rendezvényeit, időnként pedig hitközségi esküvőket ültek. Néhanapján a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakegylete salgótarjáni csoportja rendezett egy-egy táncestet, vagy éppen a tagság érdekeit szolgáló intézkedésekről tartottak értekezletet (Pl. fél 9-es záróra), de azért jutott hely a Budapesti nemzetközi Orfeum előadásának is 1909 júliusában. Feltevésünket, miszerint a Pannónia elsősorban a salgótarjáni izraeliták találkozó és szórakozóhelye lehetett, megerősítik a korabeli sajtó híradásai. 1909. január 20-án az izraelita hitközség választó tagjai tartottak a Pannónia kávéházban értekezletet a közelgő tisztújítás megbeszélésére. S azt, hogy még az 1920-as években is elsődlegesen a zsidó népesség társas összejöveteleinek céljára szolgálhatott egy viszonylag korai antiszemita levél néhány sora tanúsítja. A levél írója a zsidó ifjúság kulturestjét kifogásolja, amelyet a Pannóniában tartottak. Szóvá teszi, hogy a „felekezeti ízű kulturest nem a kultúra házában, hanem a bor és füstgőzben fulladó kávéházban zajlott le, ahol a nekitüzesedett szereplők allegorikusán de érthetően a keresztényi gyámoltalansággal foglalkoztak". 1937 októberében az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület frissen megalakult salgótarjáni