Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyreállítása 1947-1953 között

szágszerte. Elsősorban a Budapest környéki településeken Újpest, Pesterzsébet, Rákospalota stb. Ezek a XX. sz. magyar szociálpolitikának kiemelkedő alkotásai voltak. (Suba J.) 29 Ez esetben a magyar veszteség ténylegesen nem a két terület különbsége, hanem több, mert a csehszlovák csereterület a Bodrog elmosási vonalába esik és így egy-két évtized múlva már teljesen a folyó medrében lesz. Egyébként ezzel a megoldással tulajdonképpen a Bodrognak a XIX 15/3 a és a XIX 16 számú határkő között lévő szakasza mozgó határrá változnék azaz a folyó medrének fele (1 ha 2120 m

2

) Magyarországhoz tartoznék. Végeredményben tehát 1 ha 5150 m

2 szárazföldért kapnánk 7100 m

2 elmosásnak kitett területet és 1 ha 2120 m

2 folyómedret, vagyis a veszteség ellenére az a látszat mintha 4070 m

2 területet nyertünk volna. Magyar szempontból esetleg megoldható a kérdés úgy is, hogy a csatornán egy helyen az elvágott terület megközelíthetése végett földátjárót készítenek. 30 MOL XIX-J-l-k-Cseh-29/h-00636-1951Regőczi Emil jelentés kiegészítése 1951. jan. 20. 31 Feljegyzés a bratislavai zárójegyzőkönw tárgyában MOL XIX-Jl-j-cseh-29/h-00897/6-1952. 32 Zárójegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa küldöttsége és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége között a magyar-csehszlovák határ kisebb hibáinak rendezése tárgyában folytatott tárgyalásokról 1953. július 13-án MOL XIXJ-l-k-Cseh-29/h-00636-1951. 33 Az V. szakasz 15,16,17, VIII. szakasz 2,4, 5, 8, XII. szakasz 1, 2. XIX szakasz 4, 5, 6, 20. szelvénye. A felsorolt határokmányoknak mint a magyar, mind a csehszlovák példányai helyesbítettek és egymással megegyeznek. A Zárójegyzőkönw I., II., III., IV., V., VI., IX., X., XI. és XII cikke alapján a természetben kijelölt határvonal pontosan megegyezik a Zárójegyzőkönyvben megszabott vonallal. A VII. cikkben leírt vonaltól a természetben kissé el kellett térni. A kijelölt határvonal ugyanis a „b" és „c" pont között, továbbá az „e" és a VIII15 pont között nem egyenes. Az első eltérésre azért volt szükség, hogy a határvonal ne vágja át a csehszlovák oldalon lévő utat, a második törés pedig terepakadályt kerül ki. Mindkét eltérés jelentéktelen. A VIII. cikk alapján kijelölt határvonal általános menete megfelel a Zárójegyzőkönyvben leírt vonalnak, részleteiben azonban némileg eltér tőle. Az eltérésre azért volt szükség, mert csak így volt a csúszó talaj elkerülhető, csak így lehetett a határvonal áttekinthetőségét biztosítani, ki kellett elégíteni a Zárójegyzőkönyv XIII. cikkében megszabott azt a követelményt, hogy a két állam területének nagysága a I-XII. cikk alapján végrehajtott rendezés következtében ne változzék. Műszaki albizottság munkássága MOL XIX-J-l-k-Cseh-29/h-00636-1951.