Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Somoskő vár és falu

a király kezén maradt. Ezekben az években a vár többször cserélt gazdát: Forgách Zsigmond halá­la után özvegye, Pálffy Kata lett a vár ura. A 17. század közepén a vidék török hódoltság lett, So­moskő azonban magyar kézben maradt. 1654­ben III. Ferdinand elrendelte falai megerősítését, 20 fő gyalogost rendelt őrségül. Az 168l-es sop­roni országgyűlés határozata szerint az uradalom jobbágyai és Solt megye közmunkája révén erő­sítették volna meg. Az 1663. évi török támadás után Fülek-Kék­kő-Divény-Somoskő várai magyar kézen marad­tak, Somoskő őrsége a füleki vár alárendeltségé­be tartozott. 1681-ben a Forgáchok elzálogosítot­ták Battik Györgynek, majd özvegye Dőry Zsu­zsanna végrendeletileg rokonára, Gyürky Gábor­ra hagyta zálogbirtoka élvezetét. Miután az egyezséghez Thököly Imre kuruc fejedelem jó­váhagyását kérték, a néhai gr. Forgách Ádám fiai /Ádám és Simon/ 1686-ban I.Lipóttól vissza­kapták az elidegenített birtokot. Forgách Simon 1689-ben, 1692-ben és 1701-ben az uradalom valamennyi faluját és pusztáját elzálogosította Kajali Pálnak. Miután Ráday Pál, Kajali apósa volt, a somoskői uradalom zálogbirtokosa lett. A romos várat Ráday hozatta rendbe, ahol négy hajdút helyezett el. 1703-ban a kurucok kezére került a vár, miután Sümegi Bene István várna­gyot elfogták és Kassára vitték. A vár katonai szerepe ezzel véget is ért, a szatmári béke után az elkobzott várat szándékosan a pusztulásnak tették ki. Uradalmát a 18. században Ráday Pál /1677-1733/ bírta zálogban, majd a br. Péterffy­család kezébe került. A 19. században gr. Stah­remberg és Radvánszky-család birtokolta a várat és uradalmát. Gr. Stahremberg Antal özvegye, gr. Tolvay Aloyzia, fiával gr. Stahremberg An­tallal Somoskő mellett Somosújfalu és Baglya­salja birtokosa is volt. Br. Péterffy Anna gr. Tol­vay özvegye volt. Br.Péterffy Jánossal a család kihalt 1808-ban. A két világháború között dr. Krepuska Géza/1861-1949/ fülész, egyetemi ta­nárnak volt itt nagyobb birtoka. A trianoni béke-

Next

/
Thumbnails
Contents