Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Somoskőújfalu

szerződés a várromot /magassági pontként/ Csehszlovákiának ítélte, az alatta elterülő falut 1924-ben juttatták vissza Magyarországnak. SOMOSKŐ falu a Sátoros keleti lábánál, az országhatár mentén fekszik. Keletről a Medveshegy határolja. A Kacsics-nemzetség birtoka volt, története a várától elválaszthatatlan. 1455ben Várallya néven említik. A 18. századi úrbérrendezéskor puszta. Lakossága: 1870:258, 1890:331, 1900:295, 1920:398, 1930:575, 1941:887, 1949:567, 1960:528, 1970:489, 1975:493. 1977-től Salgótarján közigazgatási része. A vár alatti Petőfi-emlékligetben van Petőfi Sándor 1845. június 12-i látogatását idéző Petőfi-emlékkunyhó. Somoskő /1323/ 1977 Salgótarján. [Magyarbánya telep, Csörgőbányatelep, Eresztvénybánya, Kastélyoldalpuszta, Lágyaspuszta /Szlovákia/, Brenzpuszta /Szlovákia/, Kispuszta, Somoskői puszta, Macskalyukbánya /Szlovákia/, Medvespuszta, Rónapatakapuszta /Szlovákia/] SOMOSKŐÚJFALU Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik Salgótarjántól 6 km-re, északi irányban. Vasúti és közúti határátkelőhely Szlovákia felé. Itt van a 322 m tszf. magasságban a Tarján-patak és a Gács-patak /Füleki-patak néven szerepel, a Sátormegi patakot felvéve. A mai neve Belina-patak/ vízválasztója. A somoskői vár tartozéka volt Újfalu néven 1455-ben. 1481-től Somosújfaluként szerepel, 1548-tól a Losonczy-család birtoka. A török hódoltság alatt a szécsényi szandzsák része. 1598-tól a Forgáchcsalád kezébe került. 1715-ben 10, 1720-ban 16 magyar háztartása volt. A 18. század közepén br.Péterffy-család birtoka. Péterffy Anna, gr.Köpösdi Tolvay Ferenc felesége. Leánya, Aloyzia gr.Stahremberg Antal-