Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Salgó vár

Péter testvérének I. Simonnak utódairól 1280ban ad hírt oklevél. Fiait: I. Miklóst és annak öccsét II.Simont szintén tarjáninak nevezték. Simon bán fiára, Tarjáni Miklósra kell gondolnunk akkor, amikor Salgó várának építése szóba jöhet. Tarjáni Miklós rokonaihoz hasonlóan behódolt 1308-ban Csák Máténak, sőt szűkebb köréhez tartozott még 1316-ban is. 1318-19 körül azonban sietve Károly Róbert oldalára állt, így fiai megőrizhették várukat és birtokukat. Rokonaik azonban elvesztették váraikat: Somoskőt, Baglyaskőt, Hollókőt és Sztrahorát. I. Miklósnak két fia ismeretes: II. Illés és II. Miklós. 1327-ben II. Illés "Taryan possessio" birtokosaként szerepelt. A vár első okleveles említése /Castrum Salgow/ 1341-ből való, amikor Somoskő határjárásakor a testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. 1345-ben egy oklevél II. Miklóst salgóinak, Illést szőllősinek nevezte. 1348. október 21-én a váci káptalan előtt Salgói II. Miklós /maga, valamint János és István nevű fiai nevében/ valamint Illés fia: Dénes, fivéreivel Benedek, III. Miklós együtt elhatározták, hogy Tarján nevű, Salgó vára melletti birtokuk és Salgó vára kivételével minden birtokukon megosztoznak. II. Miklós 1358-ban még a Nógrád megyei esküdtek között szerepelt. /Érdekes, hogy apja I. Miklós 1308ban, Casichi Miklós néven élt, fiai Tarjáni nevet használtak, de közülük, II. Miklós pl. 1345-ben a Salgói nevet is viselte/. A salgói uradalomhoz 1341-ben Salgó és Tarján falvak egy részén túl "Suruthvafő" /Zagyvafő/ falu és Somoskő falu egy része tartozott, valamint az 1327-ben történt csere révén megszerzett Rapp falu. A középnemesi, un. egyváras családok jellegzetes példájának tekinthető a Kacsics nemzetségbeli Salgói család, akik a 14. század végétől már nem éltek várukban, valószínűleg a kényelmesebb falusi udvarházukba költöztek. /Tarjánba, vagy a Salgó néven 1439-ben említett faluba, 1698: Praedium Salgó állja a vártól északra a mai Bodzfás-kút környékére/. A 15. század elején Kacsics nemzetségbeli Szőlősi és Rapi csalá-