Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

I. SALGÓTARJÁN - TÁJ ÉS KÖRNYEZET - Állatvilága - A város természeti környezete, természeti értékei

vulkáni kúpot bazalttufa és kevés bazalt építi fel. A bazalt a töremlékszórásból keletkezett kúp tömegébe nyomult és hengerszerű csatornát töltött ki. Északkeleti oldalon a vulkáni kürtőben maradt bazalt egyedülálló, toronyszerű, meredek sziklafala napjainkban is látható. A Pipishegy bazalttelérei a város nyugati szélén, a Karancs lankás gerincén /Pipishegy, 380 m/ jelennek meg a hajdani Károly-akna és Gyurtyános-akna területén. A vulkáni képződmények felszíni formáit az erózió lepusztította. A Pipishegy bazalttufája barna színű, mállott kőzet. A Meszes hegy vagy tető /368 ml 1930-tól Szt. Imre hegy néven szerepelt, 1940-től a csúcsán országzászló volt. Kercseg-Havas-tetők bazalttelérei a Karancs andezitcsúcsától délre emelkedő Kercseg-tető /501 ml és Havas-tető /499 ml üledékes gerincét áttörő bazallláva két, rövid, pár méterre kiemelkedő maradványai. A bazaltdyke-ok a Havas-tető oldalában települtek, az erózió teljesen elpusztította. A Háromhatárhegy /Tri chotáre/ 446 m. A Karancs hegység északi oldalán, üledékes alapzatra települt. A bazalttakarónak csak kis darabja esik határainkon belül. Az átlagban 20-30 m vastag bazaltréteg a miocén széntelepes rétegeken települt, nyugati felén érintkezik csak a glaukonitos homokkővel. A Szilvágy-Laposa /432 ml alatt a két világháború közötti időszakban szénbányászat is folyt.