Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI - A barnakőszén bányászata

A Karancs leglátogatottabb vidéke a Kupánés a Ceberna-patak völgye. Itt találhatók a Kisés Nagykercseg tisztásai, forrásai mind kedvelt kirándulóhelyek. A Kercsegtető délkeleti völgyében voltak a Sebaj-bányák, a bányatelep házait 1939-ben bontották le. A Havas gerince mögött volt a hajdani katonai lőtér. II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI A salgótarjáni terület változatos ásványi nyersanyagokkal rendelkezett. A barnakőszénen kívül említésre méltó az andezit, bazalt, riolittufa, homok- homokkő, tarka agyag. A barnakőszén bányászata A barnakőszén-terület legnagyobbrészt a Mátra északi, valamint a Cserhát északkeleti részéhez csatlakozik, s egészen a határig terül el. Magába foglalja észak-déli irányban Nagybátonytól Somoskőújfaluig, illetve Litkéig terjedő területet. Kelet-nyugati irányban a Nógrádsipektől Mátranovákig, illetve a Litkétől Salgó-Rónáig húzódó változatos felszínt öleli fel. Északon az országhatár, keleten a nógrádi bányászat peremén, a barnakőszén-telep kifejlődési határát a megemelt pétervásári oligocénrétegek, nyugaton szintén az oligocénrétegek kiemelt rétegsora zárja le. Déli határát, a Romhány-Parádsasvár közötti mesterségesen megvont nyugat-keleti irányú vonal képezi. A vidék felszíne is tükrözi a barnakőszénterület geológiai és szerkezeti felépítését, mivel az ÉÉNY-DDK-i irányú párhuzamos hegyvonulatok és völgyek teszik változatossá a térszint, melyet a Karancs, a Salgó, a Medves és a Cserhát hegység gazdag formakincse foglal keretbe. Magyarország északi részén mintegy 20 millió évvel ezelőtt egy tengermedence terült el, mely fokozatosan elsekélyesedett és vize - a beömlő