Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 2. A „szénvasút” a MÁV első vasútvonala

évtizedeken keresztül úgy robogott át a gyorsvonat és a személyvonat, hogy Salgótarján községben nem állt meg. Létesült ugyan a mai Salgótarján-Külső állomás helyén két állandó épület és két raktárhelyiség, azonban úgy gondolták, hogy Salgótarjánnak és Pálfalvának /1910-től Zagyvapálfalva/ elegendő lesz egy közös állomás, ezért a két község között íelúton építették azt fel. A bányászat érdeke játszotta a főszerepet, mert itt volt a baglyasi-pálfalvai-forgáchi bányák gócpontja. 1871-ig az északi végpont is a József-rakodónál volt. Losonc felé történt kiépítésekor vágták át a Jankovich Antal alapított vadaskertet, melynek kőfala az országútig lehúzódott. Negyven évig állomás nélkül volt a község. Amikor I. Ferenc József 1880. október 17-én átutazott Salgótarjánon, a Külső-állomásnál állt meg öt perc erejéig, hogy fogadja a tisztelgőket Zemlinszky Rudolf bányaigazgatóval az élen. 1903-ban vetették fel azt a gondolatot, hogy a község belterületén építsenek egy vasútállomást. Ezekben az években ugyanis a Vadász Szállóval átellenben lévő vasúti őrház mellet szerettek volna egy pavilonszerű épületet emelni, hogy a gyorsvonat kivételével legalább a személyvonat is megálljon a községben, ne csak a vegyesvonat. /Ez a hely a mai Erzsébet téri gyalogos aluljárón túl, a távolsági autóbuszpályaudvar szélén volt/. Salgótarján ekkor már 14000 lakosú ipari és kereskedelmi központi funkciót betöltő nagyközség. A kettősvágányú vasútnak a község területén több olyan pontja is volt, mely könnyen megközelíthető a felvételi épület létesítése céljából. A nagyközség vezetői 1907-ben a piactéren lévő közkút és vasútvonal közötti területet ajánlották fel az építkezés céljára. Az ügy érdekében Jankovich Marcell országgyűlési képviselő is interpellált, mivel az államvasutak érdektelenséget mutatott évtizedek óta a terv iránt. Sok huzavona után Beöthy László kereskedelmi miniszter rendelte el 1911-ben a Piac-téren egy megálló, illet-