Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 3. Az ország első fogaskerekű keskenynyomtávú iparvasútja /Salgótarján-Salgóbánya/

ve a személyforgalom lebonyolítására egy állomásépület emelését. 1913. április végén a Piactéren már megállt a gyorsvonat, bár az épület hivatalos átadására 1913. augusztus 8-án került sor, mikor Ruttka felől délelőtt 11 órakor megállt a gyorsvonat. A község centruma ezzel a fejlődés új útjára lépett, hiszen épült már az állomás szomszédságában a postapalota is. Az egyemeletes vasúti épület a község által adományozott telken, kamatmentes kölcsön felvételével valósult meg. A kortárs szemében "Ízléstelen magtár" benyomását keltette, falai görbék, peronja alacsony, várótermei szűkek. Az új megállóhely mégis fontos volt abból a célból, amit a község vezetői észrevettek: "...mi örökké bányaváros úgy sem lehetünk. Vagy eltűnünk, vagy iparos és kereskedelmi várossá fejlődünk". 3.Az ország első fogaskerekű keskenynyomtávú iparvasútja /Salgótarján-Salgóbánya/ Salgó és a szomszédos Vecseklő szenének kitermelését a Szilárdy-Koch féle vállalkozás kezdte meg 1867-ben. A terület kiaknázási jogát az 1868-ban alapított Salgótarjáni Vasfinomító Társulat vette meg és a bányák művelését is megkezdte. A kitermelt szenet mintegy 6 km hosszú, lóvontatású keskenynyomtávú pályán három sikló közbeiktatásával juttatták le a vasgyárba. A gyár kapacitásának növekedésével