Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

még meglévő kolóniák területén a kertvárosi jellegű átalakítást preferálja a terv. Ehhez illeszkedik a város egykori reprezentatív - mára azonban lepusztult- körzetének, a Karancs utcának és környékének rekonstrukciója is. A városközpont keleti részének átalakulásával megbomlott építészeti egyensúly az 1980-as évek közepére állt helyre a nyugati városrész kiépítésével. Itt kapott helyet a magasházak előterében a Balassi Bálint Megyei Könyvtár épülete /az intézmény addig a József Attila Művelődési Központ egyik szárnyában működött/. Összekapcsolódott ez egy régi probléma, a 21. számú főútvonal városközpontot tehermentesítő szakaszának elkészítésével. A két ütemben Zagyvapálfalvától a Bartók Béla útig, illetve onnan a Kossuth Lajos utcáig - megvalósuló beruházás azonban még nem végleges megoldás. A főútvonal folytatása a vasút nyugati oldalán a somoskőújfalui határátkelőig még a 90-es évek feladata. Ezen belül nemcsak a nyomvonal kijelölését kell elvégezni, hanem a 60-as évektől folyó vita végére is pontot kell tenni, miszerint a vasút és közút szintben keresztezze-e egymást, vagy kétszintű kereszteződést alakítsanak ki. A tervek az utóbbit részesítik előnyben, mégpedig a Beszterce-lakótelep központjával szemben aluljárón vezetnék vissza a már meglévő útra a gépkocsiforgalmat. Ezen túl javaslat született arra is, hogy a mellékvölgyek településegységeit, melye-