Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

ket zsákutcának minősítenek, a főútvonallal párhuzamosan kössék össze /Zagyvaróna-Salgóbánya; Baglyasalja-Idegér; Arany János út - Pécskő út/. így a jelentős forgalomnak kitett főútvonalak terhelése csökkenne. A nehéz teherjárművek hétvégi mozgását tiltó rendelet hatására emelték 1995-ben a módosított rendezési tervkoncepcióba egy jól felszerelt kamionparkoló megépítését. Helyéül vagy közvetlenül a határállomás melletti, vagy a város déli részén lévő még szabad területet jelölték meg. Utóbbi része az általános városrendezési tervben ipartelepítésre szolgáló településrésznek. Akkor még tartalékterületként szerepelt az Acélgyári völgy zárt beépítettsége és az Öblösüveggyártól délre húzódó, kiszolgáló jellegű ipari üzemek telepítésére alkalmas egység mellett. 1995-ben Zagyvapálfalva két kevéssé beépített részét javasolták a tervezők még felvenni az új ipari létesítmények lehetséges helyszínéül. Az 1960-as évek elején megfogalmazott elképzelés - Salgótarján természeti környezetére építve - mely szerint parkvárost kell kialakítani, fokozatosan elvesztette realitását, s 1982-ben már üdülőterületekről beszéltek. Ezek között is differenciáltan a helyi pihenésre, illetve az idegenforgalom számára alkalmasakat különböztették meg. Összekapcsolódott ez a tájvédelmi körzetek rendszerének létrehozásával, valamint a zártkertek és üdülőtelkek kialakításával. Ezek a közigazgatási egység északi részén találhatók, az ipari ártalmaktól kevéssé érintetten. A hangsúly továbbra is és egyre fokozottabban a környezeti adottságok kihasználásán van, mivel az idegenforgalom lehetőséget ad a gazdasági hanyatlás és következményeinek mérséklésére.