Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

lesztését, bővítését, az acélgyári közlekedés át­szervezését, a síküveggyári Zagyva III. üze­megység és a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárá­nak építését. Vegyiműveket építő és szerelő vállalat /VE­GYEPSZER/ Salgótarjáni Gyára Nehézipari miniszteri utasítás rendelte el 1963-ban egy új salgótarjáni bányagépgyár létesítését. A kivitelezés 1967-ben megindult, az energiastruktúra-változás azonban megkérdője­lezte létjogosultságát. A megkezdett beruházás más célra tör­ténő hasznosítását a Vegyiműveket Szerelő Vállalat kapta meg. A "Vegyépszer" salgótarjáni telepítése 1970-ben, egy megtervezett folyamat része volt. 1973. november 7-én adták át a gyáregységet. Kezdetben acélszerkezeteket gyártottak, majd a vegyipar igényének megfelelően vegy- és rokonipari készülékekre tértek át. A KGST atomerőművi gépgyártásá­nak szakosításából a hazánkra jutó feladatokból is kivette ré­szét a gyár. A termékstruktúra fejlődése következtében élel­miszer és szeszipari megrendeléseknek is eleget tudtak ten­ni. 1975-ben megkezdődött a turbinás áramlásmérők gyártá­sa. 1977-ben a paksi atomerőmű beruházásához elkészültek az első berendezések. A szocialista export meghatározó sze­repet töltött be a gyár termelésében, de a tőkés export már nem volt ilyen jelentős. 1981-ben iraki beruházásban vettek részt, de szállítottak német, olasz és angol megrendelőknek is. 1984-től a nagy hazai beruházások jelentős készülékgyár­tója volt a salgótarjáni gyáregység. 1996-ban a Kvantum In­vestment Bank Rt. vette meg. Napjainkban Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. néven szerepelnek, felszámolás alatt. Bár még a rekonstrukciók első lépcsője sem fejeződött be teljesen, hiszen az acélgyári hideg­hengermű rakodóterét és a hűtővíztároló meden­cét nem tudták használni. 1964-65-ben néhány nagyobb beruházás befe­jező szakasza mellett újak is elkezdődtek. Első­sorban a távfűtés megoldása vált egyre sürgetőb­bé. "A városban polgárjogot nyert egy figyel­meztetés: csak rikán viselj fehér inget... a levegő - a gyárak, az épületek kéményeiből kiáramló füst és korom miatt a völgybe zárt városban igen szennyezett." Ennek következménye volt, hogy az Országos

Next

/
Thumbnails
Contents