Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

lását késleltette az a vita, amely a megyei tanács tervosztálya és a kivitelező vállalat között bontakozott ki arról, hogy hol építsenek előbb: Rokkant-hegyen hagyományos vasbeton szerkezettel, de előbb közművesítve a nehéz terepet; vagy a Vörös Hadsereg úton salakblokkból, kiegészítve a közműveket. Végül is a Vörös Hadsereg út mellett döntöttek. A városközponti építkezések folyamatossága az ún. "főtéri 13-as"-tól függött. Ez a 8 emeletes épülettömb zárta le délről a szűkebb városközpontot, de egyben ellensúlyozta is a szálloda tömegét. Az építők vállalták, hogy szakaszosan adják át, tehát lépcsőházanként ahogyan elkészülnek, költözködhetnek is az új lakók. Azért irányult rá a figyelem, mert a Pécskő úti építkezések folyamatossága, ill. a I. számú üzletház helyének kialakítása során több családot kellett átköltöztetni ide. Azonban nemcsak közvetlen hatása volt, hanem közvetett is: ha az átadás csúszik, a két építkezésen kívül a gimnázium építésének megkezdése is kérdésessé válik. A lakásépítésnél is figyelembe kellett venni egy lényeges problémát. Salgótarjánban az értelmiség száma és minősége nem elegendő. Az üzemek fejlődése, rekonstrukciója, az átépítéssel kapcsolatos építészeti, jogi stb. problémák sorozata felszínre hozta, hogy a régebbi gyakorlattal szemben az értelmiségre is nagyobb feladat várt. Az MSZMP városi bizottsága 1963 szeptemberében foglalkozott ezzel a problémával, s határozatot hozott: "A beruházásokkal egyidőben meg kell tervezni az adott terület szakemberszükségletét, meg kell találni a módját e szükséglet kielégítésének. A beruházásokkal együtt biztosítani kell, hogy a szakemberek számára kellő számú lakás is épüljön". Az "Ezer szakember - Salgótarjánba" mozgalom létjogosultságát az is erősítette, hogy 1964-től megindult a gyári rekonstrukció második hulláma. Tervezték a tűzhelygyári beruházást, amely gáztűzhelyek gyártására tette alkalmassá, az öblösüveggyár villamosenergiarendszerének átalakítását, a bányagépgyár fej-