Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)
2. terem
A szénbányászat kezdetei Nógrádban - Vállalatok alapítása és fejlődése 1946-ig A megyében a múlt század közepéig a felszíni szénkibúvások mentén több helyen kezdetleges táróbányászat folyt. A szenet fatengelyes kocsikon szállították a fogyasztókhoz, így az egri gőzmalomba, Poroszlóra és Pestre, a gőzhajózás számára. 1848-ban egy bécsi vállalkozó, Moosbrugger Jeromos és Wéber Alajos mérnök Zagyva község határában, Inászó-puszta környékén az ott elterülő széntelepet kezdte feltárni a Mária-táróval. 1855-ben Brellich János osztrák államvasúti mérnök és Windsteig Gergely bécsi kőbánya-tulajdonos megszerezte a Moosbrug- ger-féle szénjogosítványokat, illetve újakat vásároltak. Megvették a salgótarjáni Jan- kovich-féle birtokon a szénkutatási jogot. Vasútépítési és szénbányatársulat-alapítási engedélyt kértek az illetékes hatóságoktól. 1861. május 14-én több nagybirtokos és pesti gyáros közreműködésével megalakították a Szent István Kőszénbánya Társulatot. Megkezdték a Salgótarján-Pest vasútvonal kiépítését, amelyet 1867-ben adtak át, megteremtve a szénszállítás korszerű módját. A vasútvonal 1868-tól a MÁV első vonala lett. A többszöri névváltozáson átesett vállalat 1868. augusztus 6-án felvette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (SKB Rt.) nevet. Egyenruhás bányászok az inaszói László-táró előtt, 19. század vége A SKB Rt. az évek során magába olvasztotta a megyei kis- és középüzemeket, és ezáltal Magyarország legnagyobb kőszénbánya vállalata lett. Központi bányatelepét Salgótarjánban építette ki, a Veremoldal keleti oldalában. A nógrádi szénvagyon kiaknázására az SKB Rt. megalakulása után bányaalapítási láz indult el. Ennek révén számos kisebb, rövid életű bányavállalat keletkezett. 1890 után a szénmedencében az SKB Rt. mellett négy nagyobb bányavállalat működött. Az Északmagyarországi Egyesített 8
