Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)

2. terem

Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-t (ÉKI Rt.) 1881-ben a Magyar Országos Bank alapította. A vállalat Kisterenye, Nemti, Mátraszele, Csókás, Baglyasalja és Karancsalja területein bányászkodott. Két bányakerületének központját Baglyasalján és Mizserfán építette ki. A részvénytársaságot 1925-ben magába olvasztotta a 5KB Rt. A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat (1881-től jogutódja a Rima- murány Salgótarjáni Vasmű Rt. -RMSV Rt.) a salgói szénfeltárást 1869-ben kezdte meg. A vállalat helyi bányászati központja Salgóbá- nya-telepen épült ki.

A szénmedencében Nemti község környékén volt jelen a 19. század végétől a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1920-ban alakult meg a Nagybátonyi Szénbánya Rt. Szénjogosítványait kiterjesztette Mátraverebély, Sámsonháza, Márkháza, Kis- és Nagybárkány területeire. 1927-ben egyesült a Budapest-Új- laki Téglagyárral. 1945-ig Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. névvel működött.

A kiegyezést követő évtizedben Nógrád megye adta Magyarország széntermelésének több mint 40 százalékát. A szénbányászat hatására a kiegyezést követően jelentős ipari fejlődés következett.

A szénre mint energiahordozóra települt Salgótarjánban, illetve a környékén a 19. század utolsó harmadában az acélgyár, az üveggyárak (Salgótarjáni Üveggyár, Zagyva- pálfalvai Üveggyár), valamint a vasöntöde és gépgyár.

A századforduló után a Salgótarján környéki szénmezök kimerülésével a bányászat súlypontja a mélyebben fekvő telepekre és a szénmedence középső majd déli részére

tevődött át, ahol a geológiai és tektonikai viszonyok kedvezőtlenebbek voltak.

Az SKB Rt. a két világháború között az ország legnagyobb ipari vállalatává vált, széleskörű érdekeltségekkel. Jelentős leányvállalatai voltak: Salgótarjáni Üveggyár Rt., Hungária Villamossági Rt. 1929-től, Hatvan Vidéki Szénbánya Rt, Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt., Várpalotai Unió Bányászati és Ipari Rt., Handlovai Kőszénbánya Rt., Mátravidéki Szénbányák Rt. Atársulat 1894- 1925 között a felsőzsilvölgyi kőszénbányákat is tulajdonolta. Salgótarjánban 1938-ban megépítette a Magyar Vasötvözetgyárat. Széntermelése Magyarország 1941. évi termelésének 35 %-át tette ki. A második világháború idején a bányák katonai ellenőrzés alá kerültek, a hadiipar növekvő szénszükségletei fokozták a termelést. 1942-ben a szénbányászat elérte a teljesítőképességének végső határát, a nógrádi széntermelés meghaladta a 2,1 millió tonnát. 1944 végén a bányák és az ipari üzemek működése megbénult, a gépek nagy részét elhurcolták. A bányászat háborús kára 1945 végéig 200 millió pengő volt.

A teremben a szénbányászat kezdeteinek történetét, valamint a nógrádi szénmedence legjelentősebb bányavállalatait mutatjuk be az államosításig. A vállalatok történetét fénykép- és dokumentum másolatok, térképek, táblázatok jelenítik meg. Megjelennek a legjelentősebb vállalati vezetők portréi, az SKB Rt. és ÉKI Rt. tisztikara fényképeken, valamint bányász csoportképek és bányaüzemi képek láthatók.

Egy interaktív megyei térképen szemléltet9