Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)
4. terem
kaerőt. A korszak a „széncsaták” klasszikus időszaka is volt, mivel a hazai iparnak egyre több szénre volt szüksége. Ezt a munkaversenyek indításával tudták biztosítani. A bányaiparban is meghonosították a szovjet típusú élmunkás és sztahanovista mozgalmat, a kiemelkedő teljesítményű bányászokat Kossuth-díjjal is honorálták. A toborzott munkások elhelyezésére új munkásszállók épültek, majd kormányhatározat született egy Nagybátonyban felépítendő bányavárosról. Az épületek a korszak uralkodó irányzatát, a szocialista realizmus jegyeit viselik magukon. Nagybátony bányaváros, 1950 körül Korábban a palaválogatásnál, takarításnál már alkalmaztak női munkavállalókat is, azonban új jelenség volt a földalatti munkára jelentkező nők nagyszáma. 1958-ig alkalmaztak nőket földalatti munkán. A termelés súlypontjának a szénmedence délre történő áthelyeződése új termelési-szállítási-osztályozási koncentráció megvalósítását követelte. 1947-ben megkezdődött a nagybátonyi koncentráció létrehozása, melynek során a termelés növekedése miatt bővítették a helyi szénosztályozót. A bányákkal való összeköttetést függő kötélpálya-rendszer biztosította. Ekkor terveztek meg a szénmedencében több kisebb koncentrációt (Salgóbánya-Rónabánya, Mizser- fa-Kazár-Kisterenyei osztályozó). Valamint mélyítették Ménkes-tárót és Kányás-aknát, stöbb új nagybátonyi bányát. Nagybátonyt és több, a szénmedence déli részén fekvő, korábban a Nagybátony-Újlaki Iparvállalat Rt. érdekeltségi körébe tartozó, valamint több újonnan mélyített bányát (Szorospatak, Tiribes, Ménkes stb.) 1950-ben csatoltak Nógrád megyéhez. 1950-1962 között 35 új szénbánya létesült, s szerephez jutott a korábban bennhagyott, gyenge minőségű szenek kitermelése és értékesítése. 1964-1965-ben érték ela szénmedencében a termelés mennyiségi csúcspontját 3,8 millió tonna szénnel. A szénbányászatban foglalkoztatottak létszáma a termelés fokozásával együtt növekedett. 1950-ben 8306, 1955-ben 11800, 1960-ban 13000 dolgozót foglalkoztattak. A teremben az 1946-1965 közötti bányászat történetét mutatjuk be, nagy hangsúllyal érzékeltetve a korszak ideológiai-propagan- disztikus hangulatát. A terem déli fala mentén egy az 1930-1950- es évekre jellemző bányászlakás konyhájának stilizált enteriőr részletét helyeztük el. Az életmódbeli körülmények évtizedekig alig változtak a bányászok lakásaiban. 16
