Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)
3. terem
A frontfejtésekre való áttérés az eltérő földtani viszonyok miatt nem volt egyszerű. A komplexen gépesített frontfejtési technológia bevezetése mára nógrádi szénmedence termelésének visszafejlesztő időszakára (1974- 1985) esett. Nógrádban 1976-ra valósult meg a teljes körűen gépesített fejtési rendszer. A teljes körű gépesítés az 1973 után művelésben maradt négy Nagybátony körüli bányát, Kányást, Szorospatakot, Tiribest és Ménkest érintette. A teremben a szénmedence bányászatának technikai fejlődése követhető nyomon a kezdetektől 1992-ig. A terem első egységében tekinthetők meg az 1946-os államosítást megelőző időszak technikai fejlődését bemutató fényképek és dokumentumok. A fotókon nógrádi akna- és lejtaknaüzemek, drótkötélpályák, iparvasutat illetve a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak (somlyói viadukt) láthatók az 1890-1940-es évekből. Emellett rakodók, szénosztályozók, szénfeldolgozó üzemek képeit láthatjuk. A kiállítóteremben egy egyedi fejlesztésű interaktív bányafejlesztő játékot lehet kipróbálni. A játékosnak egy képernyőn földalatti bányaüzemet kell fokozatosan kiépíteni, emellett a föld feletti üzemrészek (aknatorony, szállítás, osztályozó stb.) is megépülnek. Az építés folyamata a helyesen megválaszolt kérdések nyomán halad. Salgótarjánban és környékén a 19. század végétől a bánya- és iparvállalatok (SKB Rt., RMSV Rt., ÉKI Rt.) a szénszállítás megoldására jelentős keskenynyomtávú iparvasút hálózatot építettek ki, amely becsatlakozott a MÁV vonalba. Az iparvasutakfennállásukig a helyiérdekű személyforgalomban is meghatározó szerepet játszottak. A teremben egy infografika szemlélteti a szénfelhasználást, mely alapvetően három osztatú volt: lakossági-háztartási, energetikai-ipari, valamint közlekedési. A lakossági-háztartási szénfelhasználást a salgótarjáni vasöntödében gyártott kályhákról készített képeslapok jelzik. Az energetikai-ipari fel- használást az 5KB Rt. villamos erőművéről, valamint a salgótarjáni acélgyárról készült korabeli fotók szemléltetik. A közlekedési felhasználást egy 424-es főforgalmi gőzmozdonyról készült fotó, valamint egy salgói fogaskerekű vonat szerelvényéről készült fotó jelképezi. Az energiaszerkezet változásával a lakossági és az ipari-energetikai szénfelhasználás fokozatosan visszaszorult, a közlekedési pedig szinte teljesen eltűnt. Az 1950-es évektől a legfőbb szénfogyasztókká a villamos erőművek váltak. Avitrinben 20. század eleji mérőműszerek láthatók, a bányatiszt munkaeszközei: bá- nyateodolit, bányászati tájoló, logarléc, fokív, talpas libella, szögtükör, kompasz. Emellett gyutacstáblát, fúrólyuk táblát, valamint a metángáz földalatti mérésére szolgáló mérőműszert is láthatnak vendégeink. A bányászok védő-és munkaruháját az 1945 után elterjedt bányászkobak, majd a már modern fejlámpás védősisak, valamint egy munkászubbony jeleníti meg. 14
