Feld István: Vár a város felett - Salgó várának évszázadai (Salgótarján, 2016)

ismerjük - ma az udvarszint felett néhol még az egy métert sem érik el az álló falszakaszok - s ugyanez vonatkozik végül magára a toronyra is. Ez utóbbiból csak a legalsó szint falainak csonkjai maradtak ránk - a mai, újabban tetővel lefedett falkoronák is már a két világháború közötti időszakban kialakított kilátóból származnak. így természetesen az egykori födéméiről és nyílásairól sem tudunk biztosat. Sőt még azt sem lehet eldönteni, hogy az udvar felöli, nyugati falban meglévő nagy áttörés - itt 1938-ban minden alap nélkül építettek meg egy sematikus, csúcsíves kaput - egy, a legkorábbi építkezésből származó ajtó helye-e vagy csak egy késő középkori, utólagos átalakítás eredménye. Más, jobb állapotban ránk maradt, hasonló korú toronyépítmények esetében ugyanakkor tudjuk, hogy a bejárat általában csak az első emelet magasságában nyílt, s a raktárnak vagy gyakran börtönnek használt földszinti térbe sokszor csupán a gerendafödémbe vagy a boltozatba vágott nyíláson át lehetett lejutni. Az a tény, hogy a salgói torony alsó szintjén még a sziklafelszínt sem faragták vízszintesre, itt is egy alárendelt funkcióra enged következtetni.

A torony belsejének feltárása

6 I VÁR A VÁROS FELETT - SALGÓ VÁRÁNAK ÉVSZÁZADAI