Feld István: Vár a város felett - Salgó várának évszázadai (Salgótarján, 2016)
A török végvár Az ország középső területén előrenyomuló oszmánok 1552-ben már Nógrád jelentős területét megszállták. Salgót azonban csak 1554-ben, Fülek elestét követően foglalta el Tojgun budai pasa, a krónikások szerint cselvetéssel - az ágyúknak álcázott fatörzsek felvonultatásával megtévesztett Zagyvái Simon várkapitány ellenállás nélkül adta volna fel. Valószínű azonban, hogy egy szabályos ostrom esetén sem tudták volna megvédeni őrsége és védömüvei. Az erősség az ezt követő közel negyven évben már egy különösebb stratégiai jelentőséggel nem rendelkező török végvár életét élte. Először csak a Hatvan várából ide helyezett katonák állomásoztak itt, majd 1560-tól már önálló őrséget kapott. Ez az 1565 és 1591 közötti időszakból fennmaradt zsoldjegyzékek szerint átlag 40 főt jelentett, ennek mintegy fele volt muszlim gyalogos, míg a lovas martalócok többsége keresztény rácként került ösz- szeírásra. Úgy tűnik, ez a létszám azután is állandó maradt, hogy 1575-ben a szomszédos Somoskő vára is török kézre került. A vár tornyából lezuhant szemeskályha maradványainak feltárása DORNYAY BÉLA MÚZEUM I 31
