Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
A salgótarjáni öblösüveggyártás története
8 ÜVEGVÁROS hoz viszonyítva 1931-ben 76%-ra, 1932-ben 63%-ra csökkent a zöldüveg termelése, 1933-ban a gyártást le kellett állítani. A dolgozói létszám is ingadozott. 1934-ben kezdett újra emelkedni a termelés. A válság éveiben a fejlesztések meghozták a szakmai elismeréseket. 1931-ben új termékeikkel, szí- nesüveg-kínálatukkal részt vettek a lipcsei kiállításon. 1933-ban Budapesten préselt üvegáruikkal, vizes-, boros- és likőröskészleteikkel, egészségügyi és vegyipari termékeikkel, fekete üveggel kombinált tárgyaikkal arattak nagy sikert. 1933-ban - utalva a termékszerkezet-váltásra - felvették a Salgótarjáni Üveggyár Rt. nevet. A válság időszakában megvalósult a több lábon állás gondolata. Az is egyértelművé vált, hogy szükség van a megrendelők formai igényeihez alkalmazkodni, új termékcsaládokat megalkotni tudó szakemberekre. A gyártörténet egyik legjelentősebb döntésével 1930-tól állandó jelleggel iparművészt foglalkoztattak üvegtervezői munkakörben. Az Üvegesek Lapja már 1932. évfolyamának 5. számában érzékeltette a szemléletváltozást, a sikerek megalapozását: „Nagy tőkebefektetéssel, üzemnagyobbodással, korszerű berendezésekkel, formákkal, új technológiákkal, sok belső üzemrész kialakításával célozták meg a cseh minőséget és a német szervezést. Felmérték a fogyasztási piacot." „A Zagyva völgye (...) az élni akarásnak, a tudásnak és önmagukra találásnak fényes bizonyítéka." A folyamatosan korszerűsödő technológia, az olvasztott üveg feljavult minősége, a növekvő meleg- és hidegüzemi célgépek száma jelentős megújulást hozott a mintegy ezerdarabos árukínálatban. Kiszélesedtek és bővültek az árufőcsoportok: Automata, félautomata, kézi gyártású szűkszájú palackok készültek a gyógyvizeknek, a bőriparnak, a szesziparnak, a söriparnak, a gyógyszeriparnak, a vegyiparnak, a növényolajiparnak, a tejiparnak. Préselt asztali háztartási üvegeket gyártottak. Finom csiszolt üvegárukból széles kínálatot biztosítottak (pohár, kehely, korsó, palack, váza, tál, különböző készletek). Bő szájú befőzö-, tartósító-, tárolóedényeket állítottak elő Világítás jellegű termékei között megtalálható volt a petróleumlámpa, a viharlámpa, a különböző lámpaernyő és -betét. A Festett termékek nagy választékkal jelentek meg. A hazai, belső piacra való szállítást több terméknél kartellegyezmények szabályozták. A konkurens gyárak meghatározták egymás között az adott termékcsoportban gyártható mennyiséget. Zöldpalack-üvegáruban a salgótarjáni és a sajószentpéteri gyár egyezett meg 1927-ben 60-40%-os piacfelosztásban, a tarjáni vállalkozás javára. A rögzített mennyiség felett 50-50% lett a részarány. A tokodi gyárral a fehérpalack és a háztartási üvegek gyártásában született egyezmény. A harmincas évek elején a fehérüvegnél a parádi gyár is konkurenciát jelentett. Volt időszak, amikor közös Üvegértékesítő Kft.-t működtettek.
