Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)

A salgótarjáni öblösüveggyártás története

6 Részvénytársasággá alakulás Az alapító eladósodása miatt 1904. december 10- én Salgótarjáni Palackgyár Rt. néven önállósodott vállalkozás az EMÜ Rt. leányvállalataként üzemelt. A társaság igazgatóságának elnöke - a legnagyobb hitelező Pesti Magyar Kereskedelmi Bank első szá­mú vezetője - Weiss Fülöp lett. 1905-1908 között je­lentős beruházást hajtottak végre, újabb kemencét építettek. A termelés 11 millió db/év mennyiségre növekedett, melynek 50%-a ásványvizes-, 25%-a sörös-, 10%-a szeszipari, 8%-a borostermék volt. A félmillió színes palack mellett fonott demizsonokat, egyéb nagyobb ürtartalmú árut gyártottak. 1907-ben a részvénytársulati vezetőség elfogadta az osztrák-magyar palackkartell-ajánlatot, mely­nek értelmében egy meghatározott piaci kontingens 7,84%-ának beszállítási jogát (az adott évben 12 mil­lió darab feletti mennyiséget) kapták meg. Folyamatosan bővült a kézi gyártású, alapvetően zöld üveget felhasználó termékszerkezet. A meg­ÜVEGVÁROS i rendelőknek 0,1-2 literes ásványvizes, sörös-, bo­ros- liköröspalackok, gyógy- és vegyszeres üvegek, 2-25 literes demizsonok, 30-60 literes savballonok készültek. Biztos beszállítóvá váltak többek között a Zwack Jakab és Társánál; a Haggenmacher Henrik, a Kőbányai Polgári, a kassai Bauernebel és Fia sörgyá­raknál; az Első Alföldi Cognac-Gyárnál, a Gschwindt- féle szeszgyárnál; Saxlehner András keserűvíz-for- galmazónál. 1909-ig a salgótarjáni gyár az ország meghatáro­zó üvegipari üzemévé vált. Az induláskori termelt mennyiség 1908-ra mintegy ötvenszeresére nőtt, a munkásiétszám 460 főre emelkedett, akik között már többségbe kerültek a magyar származásúak. A fejlesztéseknek, a szervezettebb irányításnak kö­szönhetően az új társaság négy év alatt több mint 46 millió darab üvegárut állított elő. Összsúlyban meghaladták a megelőző 11 évi termelést. A cseh Mühlig Konszern mint többségi tulajdonos 1909-ben a gyár a csehországi Mühlig Konszern vezetése alá került, miután az EMÜ Rt. pénzügyileg ellehetetlenült. A tevékenységet Aussigból irányí­tották, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál nyitott folyószámlán keresztül történt a finanszírozás. Öt év alatt jelentős beruházások történtek. 1910-ben új hutacsarnokot, kádkemencét és gyárkéményt építettek. 1911-ben megvalósult az egyemeletes irodaépület, behordóberendezéseket és csillés rendszerű hűtőkemencéket létesítettek. 1913-ban 45 négyzetméteres olvasztófelületű kádkemence készült el. Ugyanebben az évben a technológiai fejlődés addigi legjelentősebb eseményeként egy hatkarú 0. A. Owens rendszerű palackgyártó auto­matát telepítettek. A segédgépeknek külön gépház és gépműhely épült. A gépsor, illetve az I. számú kád kézi termékeinek feszültségmentesítéséhez végtelenített szalagos, falazott hűtőket állítottak be. Az Owens Magyarország első teljes körű üveggyár­tó automatája volt. A beszerzéssel egy időben a salgótarjáni gyár belépett az Európai Palackgyá­rak Szövetségébe. A géppel gyártott palackok után szabadalmi díjat fizettek a prágai Böhmische Union Banknak. A gyár termékskáláját egyre jobban az új piaci vi­szonyok alakították. A palack-termékválaszték növelése mellett villanylámpaburával, valamint szikvizes és tejesüveg előállítással bővült a kínálat. 1914-ben a vállalkozás 450 fővel 16,5 millió darabos csúcspalacktermelést produkált. A világháborús időszak során, majd azt követően jelentősen csök­kent az üvegfúvó szakemberek száma, a mennyi­ségi termelés is visszaesett. A Monarchia felbomlását, az új ország- és vámha­tárok kialakulását követően, a piacok beszűkülése nyomán visszafogottá vált a cseh tulajdonosok te­vékenysége. A Mühlig Konszern vezetése elzárkó­zott a további fejlesztésektől, 1919 augusztusától folyamatosak voltak az elbocsátások. 1922-től a részvénytársaság tulajdonosi körébe 1/3 arányban belépő SKB Rt. nem tudta megakadályozni a gyár termelésének 1923-ban történő leállítását. Az első újraindítás. Az üveggyár mint az SKB Rt. leányvállalata A palackgyár üzembe helyezésére és nyereséges működtetésére az SKB Rt. közgazdásza, Zoltán Frigyes 1924-1925-ben több tervet készített. A vál­lalkozás rentábilissá tételét a zöldüvegtermékek piacának növelése mellett a fehérüveg-előállítás bevezetésében, a termékskála bővítésében látta. Másik - meg nem valósult javaslata - a táblaüveg­gyártás beindítása volt. 1925 decemberében az SKB Rt. felvásárolta a cseh Mühlig Konszern tulajdonában lévő részvényeket. A Salgótarjáni Palackgyár Rt. az akkori Magyarország legnagyobb tőketársulásának irányítása alá került, leányvállalatként működött. A SKB Rt. vezérigazgató­ja, ifjabb dr. Chorin Ferenc a társaságot mint jelen­tős barnaszén- és áramfogyasztót kívánta bevonni a bánya érdekkörébe. Az eladhatatlan gyenge mi­

Next

/
Thumbnails
Contents