Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
A salgótarjáni öblösüveggyártás története
Sarló Béla Andor - dr. Fodor Miklós A salgótarjáni öblösüveggyártás története A gyáralapítás előzményei A nógrádi üveggyártás kezdete Felső-Magyarország nagy része - így Nógrád vármegye is - kedvező természetföldrajzi adottságokkal rendelkezett az üveggyártás megvalósításához. Az ún. káliüveg nyersanyagai közül a kvarckövet, a kvarchomokot és a mészkövet a táj geológiai felépítése biztosította. Fűtőanyagot a vidék erdőségei adtak. A fa égéstermékéből nyerték az olvasztáshoz szükséges hamuzsírt. A mai Nógrád megyéhez tartozó Pásztón a 11. század végétől termelt egy bencés, később ciszterci szerzetesi üveghuta. Diósjenő határában a 13-15. század során szintén egyházi ablaküveget gyártó központ működött. Egy 1550-es jelentés szerint Zlatnón és Divény mellett létesítettek üvegműhelyt. A 17. század végétől nagyszámú főúri alapítású üvegcsür épült, a 18. század során Nógrád és az akkor Heveshez tartozó Mátra vidéke volt az egyik jelentősebb gyártóközpont Felső-Magyarországon. A 19. században manufakturális jellegű üvegkészítő üzemek működtek Divényhután, Alsóbzován, Szuhahután [a mai Mátraalmáson), a Hasznoshoz közeli pásztói apátság területén. Szuhahután palackokat, butéliákat, rosoliós üvegeket, patikai edényeket állítottak elő. Divényben és Bzován jelent meg először a metszett (csiszolt) üvegkészítés. Gömör, Zólyom, Nógrád vármegye egyaránt élen járt a gyártás modernizálásában, az új termelőhelyek kialakításában. Az 1830-1840-es évek során felépültek az első, már tömegtermelésre berendezkedő gyárak. A19. század derekán Magyarországon az egyik legjelentősebb üzem Felsöbzován volt, amely 1873- ig termelt. Málnapatak határában öt gyár is létesült. A század legjelentősebb termelőegységét Zahn János György hozta létre 1833-ban. A magyar üvegmű- vességben meghatározó szerepet betöltő Zlatnóról számos technikai és művészeti kezdeményezés indult. Az ókori üvegek mintájára a gyár vegyésze, Pantocsek Leó Valentin feltalálta az üvegplasztikát és megalkotta a színjátszó irizáló üveget. Utóbbi felfedezése korszakalkotó jelentőségű volt, mivel a magyar és az európai szecesszió legkedveltebb felületdíszítő eljárásává vált. A felső-nógrádi üveggyártás produktumai számos díjat nyertek a reformkori országos ipari kiállításokon. A Szinóbánya melletti Katalin-huta termékei 1853-ban Londonban kaptak elismerést. A zlatnói üvegek az 1862-es londoni, az 1867-es és 1878-as párizsi világkiállításokon arattak nagy sikert. A csókási és a forgáchi üveghuták Az első salgótarjáni öblösüveg-előállítás feltételeit tárában, Csókáspusztán helyi alapanyagra, valamint a Jeszenszky és a Szilárdy családok birtokain ala- szénre települt huta működött. A föld tulajdonosai kították ki. - Jeszenszky Sámuel és Danó - 1869-ben sze1873-1877 között Andrásfalva és Felső-Pálfalva ha- reztek bányaművelési jogot a 617 magyar holdra.
