K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)

A városi jogú Salgótarján

Acélgyári leventék a SSE-pályán, 1930-as évek

képest az egyesületatapitásfő súlypontja ekkoriban már a város volt. A városvezetés elitjének szinte „kötelező" volt a tagság a Salgótarjáni Casino, a Salgótarjáni Polgári Lövészegylet soraiban. Ez utóbbiak a Magyarországi Kárpát Egyesület salgótarjáni osztálya mellett egyben a város és a helyi vállalati vezetés nem hivatalos döntés előkészítő helyszínei is voltak.

A korszak turisztikai létesítményei jelentős részben a polgármester kedvelt szabadidős tevékenységének köszönhetők. 1929-ben épült meg az első Karancs- hegyi (fa)kilátó, 1935-ben pedig a Salgó Menedékház Eresztvényben. A korszakban kezdték tudatosan fejleszteni az idegenforgalmat.

Számos sportlétesítmény való ebből a korszakból. Az RMSV Rt. sportegyesülete, a SSE részére 1924-ben hozta létre a Dolinkában sportpályáját. Rá egy évre követte a példát a bányatelepi sport klub: az Öreg Józsefin létesítettek salakos pályát az SBTC otthonaként. (A mai városi sportcsarnok mellett, teniszpályák találhatóak a helyén.) A városi uszodát 1925-ben újították fel (a mai sportcsarnok helyén). Az SKB Rt. 1940-ben nyitott uszodát a mai vásárcsarnok helyén. 1930-ban nyílt meg a városi lőtér, 1932-ben a Rima dolinkai lőháza és lőtere. A korszakban elterjedt, városi elitet tömörítő polgári lövészegyletek mellett a lövészet a leventeoktatás honvédelmi céljait is szolgálta. A testnevelési törvényeknek megfelelően három

14 I SALGÓTARJÁNRÓL DIÁKOKNAK