Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok A BALASSI BÁLINT MEGYEI KÖNYVTÁR SZEREPE SALGÓTARJÁN KULTURÁLIS ÉLETÉBEN AZ 1960-AS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN BÓDIGYÖRGYNÉ 1964 nyarán a Balassi Bálint Megyei Könyvtár jogelődje, a Körzeti Könyvtár alapításának tizenötödik évfordulójára emlékezett Jeszenszky Miklós alapító igazgató. „Visszapillantás a megyei közművelődési könyvtárhálózatra” c. kéziratában a 15 év eredményei között 176 könyvtári egység megteremtését és működtetését emelte ki a szerző. Az adatok szerint egy megyei-városi feladatokat ellátó megyei könyvtár, öt járási könyvtár (Balassagyarmat, Nagybátony, Pásztó, Rétság, Szécsény székhelyekkel), három önálló községi könyvtár függetlenített könyvtárossal (Érsekvadkert, Kisterenye, Nagybátony), kettő gyermekkönyvtár (Salgótarján és Nagybátony) és 165 községi könyvtár illetve kölcsönző állomás tiszteletdíjas könyvtárosokkal (Kazár kivételével, ahol fél munkaidőben függetlenített könyvtáros végezte munkáját) működött 1964-ben Nógrád megyében.1 Könyvtárunk 2004 nyarán volt 55 éves. Salgótarjánban, az egykori Vadász vendéglő épületében működő intézmény a kezdetektől megyei és városi feladatokat egyaránt ellátott. 1952. augusztusában a Körzeti Könyvtárból Megyei Könyvtár lett. 1959-ben fennállásának 10. évfordulóján felvette Balassi Bálint nevét, 1959. márciusában kialakították szabadpolcos rendszerét. 1961. május 1-én megnyílt Salgótarjánban az önálló, városi fenntartású gyermek és ifjúsági könyvtár. A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárnak 1949- 1956 között Jeszenszky Miklós, 1956-1958 között Illek József, 1958-1969 között Iványi Ödön, 1969. szeptembertől 1973. szeptemberéig Kojnok Nándor volt az igazgatója. A tanácsi irányítású nyilvános könyvtárak 1964-ben a Művelődésügyi Minisztérium által megszabott könyvtárfejlesztési célkitűzések, illetve a második ötéves terv tervszámai alapján végezték munkájukat. A helyi sajátosságok megfogalmazását a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végezte el 1961-ben, amikor is a megyei könyvtárhálózat gyorsütemű fejlesztését szabta meg a tervciklusban. 1964 második félévében pedig a „második ötéves terv sikeres befejezésének” feltételeit 14 pontban összegezte.2 A tanácsi határozat növelni kívánta a községi könyvtárakban az egy lakosra jutó dokumentum számot (1,2 könyvátlag), s főként új könyvtárak alapítását, önálló és otthonos könyvtárhelyiségek kialakítását, klubkönyvtárak megszervezését és a szabadpolcos rendszer elterjesztését szorgalmazta. Kimondta 41 község esetében az iskolai és községi könyvtárak összevonását. Minőségi előrelépést várt a Megyei Könyvtár hálózati, módszertani tevékenységében. A szécsényi új járási könyvtár esetében megyei mezőgazda- sági szakkönyvtári részleg befogadását szorgalmazta. 1 Jeszenszky Miklós: Visszapillantás a megyei közművelődési könyvtárhálózatra. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár iratai. 1964 Továbbiakban :BBMK) 2 21/1964. (IX. 8.) Művelődésügyi feladatainkról A Nógrád megyei Tanács Vb határozata. BBMK 1964. 97
