Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár városi szolgáltatásaiban reményt keltő volt az új épület belakása. A határozat a közelgő költözés alapos előkészítését, költségeinek pontos megjelölését írta elő. A könyvtárnak, mint szakirányító szervnek hatáskörét is bővíteni kívánta: szorosabb együttműködés a szakszervezeti könyvtárhálózattal, felmérés elvégzése a műszaki és a mezőgazdasági szakirodalmi ellátottságról. Az olvasóközönség körében az irodalmi műveltség és a szakműveltség terjesztését, a könyvtár közönség kapcsolatainak bővítését is igen fontosnak tartotta a határozat.3 Kiemelt célkitűzésként fogalmazódott meg: „A Megyei Könyvtár törekedjen arra, hogy a kutatómunkát segítse, ehhez a megfelelő könyvanyagot biztosítsa. Törekedjen a helytörténeti anyag fejlesztésére, annak feltárására.”4 Az MSZMP 1962-es megyei pártértekezlete már távlati célként megfogalmazta egy megyei kulturális központ Salgótarjánban történő megteremtését és jelezte, hogy az új városközpont felépítése a feltételeket megalapozhatja: „Az ilyen szerep betöltéséhez szükséges intézmények egy részének építése (modern művelődési ház, megfelelő színházteremmel, új megyei könyvtár, nyomda, megyei kórház) már folyamatban van. Fokozzuk a felsőoktatási intézmények létrehozására irányuló erőfeszítéseinket. Később kerülhet sor a modern mozi, múzeum, állandó helyi galéria, képcsarnok, szimfonikus zenekar és esetleg színház létesítésére is.”5 1964 augusztusában a Nógrád c. megyei lapban „A megye székhelyéhez méltó szellemi életet” címmel indult vitában a hozzászólók Nógrád megye és Salgótarján könyvtárügye tekintetében nem részletezték ugyan, hogy milyen könyvtárak és milyen szolgáltatások legyenek a meghatározóak. Az azonban szinte minden hozzászólásból kitűnt, hogy az általános és a középiskolai oktatás, a meggyökerező felsőfokú képzés, a felnőtt- oktatás elképzelhetetlen a könyvtárak, a könyvtárak között kialakítandó munkamegosztás és együttműködés nélkül.6 7 Mások szerint az általános műveltség iránti igény megerősítése, az irodalmi és művészeti élet (Palócföld című antológia), az irodalmi hagyományok erősítése is ezer szállal kapcsolódhat Nógrád megye és Salgótarján könyvtáraihoz/ 1964. december 1.-én az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága kibővített ülésén Jedlic- ska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei VB tagja, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára vitaindítójában a második ötéves terv művelődési és kulturális eredményeiről szólva a könyvtári mutatók növekedését is kiemelte: „Érdekes adatot mutat a könyvtári állomány is. Salgótarjánban ma 60 ezer kötet könyv áll a város lakói rendelkezésére, s az olvasók száma meghaladja a 10 ezer főt. Ez a város lakosságának 30 %-a. Egy év alatt Salgótarjánban 194 ezer kötet könyvet kölcsönöztek.”8 3 Uo. 4 Uo. 5 Az MSZMP megyei pártértekezlete: 1962. Előterjesztette Jakab Sándor. Salgótarján. 1962. 6 Komár Katalin: Első teendő a közműveltség növelése.“ Nógrád. 1964. szept. 13. Vasárnapi melléklet. 7 Kondorosi József: Határozott, céltudatos irányítás.“ Nógrád. 1964. okt. 25. Vasárnapi melléklet 8 Salgótarján töltse be a kulturális központ szerepét.“ Nógrád. 1964. dec. 2. 98
