Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)

Cs. Sebestyén Kálmán: „Vájjon kap-e ott kellő megbecsülést...” (Salgótarján kulturális életének néhány problémája az 50-es években)

Értékek és Konfliktusok

alakulásával az addig a Szabad Föld Téli Estéket jelentő ismeretterjesztés tematikájában és minőségében is fokozatosan bővült. Első lépésként ugyan csak egy írói munkaközösséget hoztak létre, amely azonnal nekikezdett „a termelőszövetkezeti kérdés konkrétumaival foglalkozó brosúra összeállításához, nehogy az új szervezet tétlensége újbóli széteséshez vezessen.” Kísérletet tettek - sikertelenül - egy Lúdas Matyihoz hasonló lap kiadására is Palóc Dudás címmel, mely a megyei jelenségeket figurázta volna ki. Később ez a csoport lesz az ösztönzője a Palócföld antológia kiadásának. 1955 végén külön megyei írócsoporttá alakul, de tagjainak 1956-os tevékenysége miatt hosszasan lehetetlenné válik működése. 1959-ben szerveződik meg ismét, amikor feladatkörét az ifjú írónemzedék kinevelése mellett az irodalmi ismeretterjesztés kiszélesítésében határozzák meg. Hasonló célokat tűzött ki a képzőművészet területén az 1957 tavaszán létrejött, a Heves megyeiektől leváló megyei képzőművészeti csoport is. Ugyan volt egy évvel korábban egy kezdeményezés, mely során a Városi Tanács létrehozta a „Salgótarján város szobrokkal való ellátását előkészítő bizottság”-ot. Feladatul azt tűzte ki, hogy 10 éves távlatban dolgozzon ki tervet a város területére, mely során elsősorban a helyi művészek lehetőségeire alapozzanak. Felhívták a figyelmet arra, hogy ne csak monumentális alkotásokban gondolkozzanak, hanem bérházak előkertjeiben elhelyezhető kisebb szobrokban is.10 Hasonló ötlet volt 1958-ban a „Salgótarjáni hetek” nevű kulturális rendezvény- sorozat terve. Amikor azonban komolyan végiggondolták, elvetették, mondván, sem tradíciója, sem anyagi fedezete nincs egy ilyen programnak.

Az első években nem is az ismeretterjesztő előadások hatása volt jelentős, hanem a szervezet mozgósító ereje a tanács kulturális tevékenységében. A Végrehajtó Bizottság a TTIT-vel együtt szervezte meg a felszabadulás 10. évfordulójának programjait. így a „Salgótarján lakóhely-ismereti adatainak feldolgozására iskolai célra pályázat” kiírását, a város történetét feldolgozó könyv tervét (nem valósult meg), illetve a várostörténeti kiállítás elkészítését, mely 1955. április 3-án nyílt meg. A TTIT 1956 elején klubot hozott létre, mely hamarosan a szellemi élet központja lett Salgótarjánban. „Vita esteket, előadásokat rendeztek a klub helyiségében politikai, pedagógiai, egészségügyi stb. témákból Egyre többen látogatták az előadásokat és ettől kezdve nemcsak az előadásokon keresztül nevelte tagjait, hanem a benti előadásokon, vitákon, s ezek vezetésén keresztül is" - állapítják meg egy jelentésben.11

A hagyományos gyakorlattól eltérő kezdeményezés volt a zenei élet fellendítése területén az úttörőházban megalakult ifjúsági zenekar színre lépése. A városi ünnepségeken az acélgyári és a bányai zenekar felváltva lépett fel, gyakran feszültségektől terhelt légkörben, nem egyszer „sovinizmussal” vádolva egymást. Mindkét nagymúltú együttes gondokkal küszködött. 1953-ban a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságában tették fel a kérdést az acélgyár igazgatójának, hogy valóban feloszlik-e a zenekar. Bérezés Henrik azonnal ígéretet tett a segítségre, mert: „Ez nem a legjobb fényt vetné az acélgyárra, hogy a múlt reakciós rendszer fel tudta tartani a zenekart és akkor amikor Pártunk és kormányunk biztosítja a kulturális felemelkedést feloszoljon a zenekar. ” Az átmeneti segítség

10 Szabad Nógrád 1953. IX. 19., 1953. XII. 12., Nógrádi Bányász 1955. XII. 14., Nógrádi Népújság 1959. IX. 22., XXIII. 527. 1960.1. 21., 1956. III. 21.

11 XXIII. 527. 1954. XI. 25., 1955. II. 10., Szabad Nógrád 1955. IV. 2., XXXV. 61.c 1957. IX. 3.

36