Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Balogh Zoltán: Szabadidős szokások - szórakozás Salgótarjánban az 1960 - as években
Értékek és Konfliktusok A nyár egyik legkedveltebb időtöltésének, a strandolás tömegessé tételéhez járult hozzá a salgóbányai strand megnyitása az 1960-as évek elején, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek a helyi bányászok. A festői szépségű környezetben fekvő strand hamarosan Salgóbánya mellett Salgótarján fiataljainak is kedvelt szórakozóhelyévé vált. Fiatalok, gyerekek egyaránt megtalálták a strandon a nekik megfelelő szórakozást. Ugráltak, csobbantak, úszkáltak, labdáztak a vízben, a strand fölötti zöldben pedig focimeccseket játszottak, röplabdáztak. A salgóbányai strand vonzerejét mégis elsősorban a társasági élet jelentette. A fiatalok számára a strand egyfajta életérzést, hangulatot árasztott, ahogyan a hangszóróból reggeltől estig szólt a Beatles. A zöldben színes pokrócokon - a kor divatjának megfelelően- piros és kék pöttyös bikiniben és fecskenadrágban ülő fiatalság témája az első Táncdalfesztivál volt. Különösen az angol Beatles hazai megfelelőjeként emlegetett Illés- együttes „Még fáj minden csók” című versenydala váltott ki vegyes érzelmeket. Fülbemászóbb dallama miatt többen dúdolták a fesztivál egyik győztesének, Kovács Katinak a „ Nem leszek a játékszered” című dalát. Nemkülönben izgalmas megbeszélnivalót adott a magyar labdarúgó válogatott szereplése az angliai vb-n. A harmadik világbajnokságra készülő brazilok legyőzése 3:l-re a második fordulóban, majd a Szovjetunió elleni 2:l-es vereség, ami a válogatott legjobb 8 közül való kiesését jelentette. Ismét előkerülhetett a közhangulat körében magát szívósan tartó legenda, hogy az „oroszokat” politikai okokból nem szabad legyőznünk. A salgóbányai strand forgalma, a turistaforgalom kedvezően hatott Salgóbánya vendéglátására is. A művelődési házban üzemelt korszerűtlen italbolt helyett 1966-ban kisvendéglőt létesítettek. Melegétkeztetésen kívül fagylalt, cukrászsütemények, presszókávé állt a kirándulók rendelkezésére. A szabadidős tevékenység tömeges elterjedésében döntő szerepe volt a közlekedés fejlődésének, elsősorban a salgóbányai buszjárat megindításának A Salgótarjánban 1965. május 29-én megnyitott a Tóstrandon, amelynek építéséből társadalmi munkában a salgótarjáni középiskolások is kivették részüket, a vízi szórakozási lehetőségek sora csónakázással bővült. A strand mellett már áprilistól 8 csónak állt a kísérletező kedvűek rendelkezésére, óránként 5 Ft-ért. A tóstrandon kialakított úszómedence már az úszósport elterjedésének is kedvező lehetőséget biztosított. A csónakázó tó hajómodell-versenyei, a strandon tartott búvárbemutatók kedvéért egyre többen látogattak ki a strandra. A strandvendégek ellátását szolgálta az Evezős büfé, a mely a halvendéglők kínálatával: halételekkel és házi túrós csuszával, hűtött italokkal csalogatta a strandon szórakozókat.9 Az 1960-as évek elején fellendült az ifjúsági klubmozgalom. Ebben a vállalati ifjúsági klubok jártak az élen, de figyelemre méltó törekvés volt a város részéről a József Attila cigány ifjúsági klub létrehozása, ahol a televíziózás mellett e réteg kulturális felemelkedését célzó tevékenységformák meghonosítására is kísérlet történt. Az 1960-as években vált tömegessé a hobbi jellegű szabadidős tevékenységek köré szerveződő körök, klubok elterjedése. A már több évtizedes múlttal bíró bélyeggyűjtők mellé új formák sorakoztak fel, éremgyűjtők, rejtvényfejtők, kertbarátok, horgászok, a fotóklub és a sztereóklub. 9 Salgóbányai lakosok szóbeli közlése alapján - Salgói strandfürdő (hirdetés) Nógrád 1964. augusztus 6.- Cs. Sebestyén i.m. 182., 185., 204., 264.- Tóstrandi új étterem, (hirdetés) Nógrád 1966. július 17. 68
