Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Horváth István: Politikusok vitái a kultúráról az 1960 -as évek elején Salgótarjánban
Értékek és Konfliktusok POLITIKUSOK VITÁI A KULTÚRÁRÓL AZ 1960-AS ÉVEK ELEJÉN SALGÓTARJÁNBAN HORVÁTH ISTVÁN A kor és a város Az 1960-as évek kezdetén a településfejlesztés új szele mozgatta meg a Salgótarjánban élő, alkotásra kész értelmiségi csoportokat, az itt működő irányító testületek sok munkatársát. A tevékenységük fő irányát a gazdaság fejlesztésére irányuló, az országban jelentkező és kibontakozó modernizációs törekvések, ebben az irányban helyben is egyre intenzívebben jelentkező gondolkodási és cselekvési igény jellemezte. A magyar politikai életben a nyilvánvalóbbá váló törekvés követése, amely a fejlődésünknek új pályát szándékozott kijelölni, figyelemre érdemes erőfeszítéseket kívánt meg a sok tekintetben e feladatra még fel nem készült, a városi mindennapok különböző státuszaiban dolgozó politikai elitektől. E meghatározó követelményen túl a Salgótarjánban élőknek meg kellett birkózni az itt jelentkező sajátos feladatokkal is. Az ekkor megjelenő, és évekig a hatását tartósan érvényesítő bányászat visszafejlesztése komoly társadalmi, szociális és gazdasági feszültségeket okozott, amelynek gondozása valóságos erőfeszítéseket követelt. E nagy és nem népszerű feladat mellett az alkotó, építő munka lehetősége a fentiekkel szinte azonos időben jelentkezett. Ez az az időszak, amikor az ipari üzemek technikai, technológiai megújítása új szellemi erőfeszítéseket várt el. További feladatot jelentett a város épületeinek rekonstrukciós munkálatainak kezdete, az új város központ kialakításának összetett szemléletet és gyakorlatot kívánó munkálatainak kidolgozása, a munka irányítása. A fentiekhez szorosan kapcsolódott az az 1962-es politikai döntés, amely szerint: „Salgótarjánt az egész megye kulturális életének központjává kell fejleszteni. Biztosítani kell az ehhez szükséges intézményeket.”1 2 A megnövekedett feladatokhoz szükséges minőségi szakmai, fejlesztői kapacitás hiányzott. Ennek pótlása hatékony intézkedést tett szükségessé. A legmagasabb politikai fórum megfogalmazása és határozata ezért is született meg 1962-ben, amelyben úgy fogalmaztak:” A feladatok csak megfelelő számú és jól felkészült alkotóképes értelmiség közreműködésével oldhatók meg’^ 1963-ban a követelmény már konkrétan és kissé nyersen így fogalmazódott meg: „Ez döntő év a város fejlődésében. Minőségileg is újat hoz a város történetében. ...Bele kell venni a személyi feltételek biztosításának kérdését is. Kulturális, pedagógus, mérnök, orvos ellátás kérdését is a PB legteljesebb mértékben egyetért a VB előterjesztésével. Ez a PB hozzáállásával történhetik összhangban. Közel 1000 szakember meghirdetésével. Ez szükséges ahhoz, hogy a várost valóban várossá tegyük.”3 1 MSZMP Nógrád megyei pártértekezletének határozata. 1962. 12.p. Nógrád megyei nyomda 2 U.o. 3 Salgótarjáni városi pártbizottság 1963. szept 6-i ülésén Szalai Gáspár összefoglalójából, PB. ülés jgyzk. Előterjesztései. 2.fond. 2. Csoport 1963. ö.e.sz 57
