Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum harminc éve (1959-1989)
Értékek és Konfliktusok jelentette, hogy két állandó és egyre bővülő, emlékanyagot is felölelő és ennek következtében egyre nagyobb helyigénnyel fellépő kiállítás jött létre. Az egyik a megye munkás- mozgalmára, a másik pedig Salgótarján történetére fókuszált. A kiállítások úgy valósulhattak meg, hogy a balassagyarmati múzeum átadta az első időszak fejlődésére vonatkozó anyagának legjellemzőbb darabjait, amit a nem salgótarjáni vonatkozású régészeti és természettudományos anyag átadásával viszonzott a helyi múzeum. Sokat köszönhetett a város az 1964-ben létrejött múzeumbarátok mintegy ötvenfős körének is, akik a gyűjtési munkában segítséget nyújtottak. A múzeum első ötéves időszakában kialakult az alapítók elgondolását tükröző, megvalósítható munkaprogram, mely igazolta, hogy a megyei múzeumok egységes irányítása a feladatkörök elhatárolását és a tudományos munkát rendkívüli mértékben előmozdíthatja. A salgótarjáni múzeum legfőbb célkitűzése ekkor az volt, hogy a tárgykörébe tartozó kutatási, gyűjtési és feldolgozó területen a város megyeszékhely jellegéhez méltó, országos színvonalat elérő eredményeket hozzon létre. Gyűjtési területe az egész megyére kiterjedt. Az emlékanyag gyűjtése során a múzeumot elsősorban a munkásmozgalmi és újkori anyag érdekelte, ezért a következő csoportosítás szerint végezte ezeket a feladatokat: 1. Munkásmozgalmi (párt-, szakszervezet történeti, parasztmozgalmi, ifjúsági és tömegszervezeti) emléktárgyak, iratok, könyvek, röplapok, sajtótermékek, képző- művészeti és népművészeti tárgyak, fényképek, fotónegaü'vok, filmek, térképek, visszaemlékezések (írott és hangrögzítéses). 2. A megye társadalmi és politikai életének alakulására vonatkozó emléktárgyak, iratok és egyéb dokumentumok. 3. Salgótarján város történetének egészére vonatkozó tárgyi és írásos dokumentumok, rajzok, fényképek, filmek, térképek, makettek, képes levelezőlapok, stb. 4. A megye ipari üzemeivel kapcsolatban a dolgozók munka és életkörülményeire vonatkozó használati tárgyak, iratok, fotók, makettek, valamint az emberi munka és életkörülmények dokumentálására alkalmas technikai fejlődést jelző modellek, rajzok, fényképek. 5. A magyar és a csehszlovák nép barátságára és az elnyomás elleni harcára vonatkozó és megyénket elsősorban érintő emléktárgyak, képek, sajtótermékek, iratok és filmek. 6. A forradalmak és társadalmi átalakulások történetére vonatkozó egyetemes történeti könyv és képanyag gyűjtése. Az elsődleges feladatok mellett tehát a város történetére vonatkozó tárgyi és írásos emlékeket is gyűjtötte a múzeum. További ilyen feladatkör volt a filmtár kiépítése is, mely szorosan összefüggött a megyeszékhely tudományos igényű kutatásával. Fokozatosan gyűjteni tervezték 1848-tól 1954-ig terjedően a megye területére vonatkozó levéltári és sajtó anyagot. (A megyei levéltár csak 1968-ban került vissza Salgótarjánba, s ezért foglakoztak az 1848 előtti időszakra vonatkozóan a legjelentősebb megyei iratanyagok, közgyűlési jegyzőkönyvek filmeztetésével is.) A filmtár kiegészítő része a fényképtár volt. A múzeum a fenü helyesen megfogalmazott célok mellett ismételten vállalt olyan feladatokat is - nyomtatott és kéziratos történed dokumentáció összegyűjtésével - mely egyrészről indokoltnak tűnik a megyei levéltár hiányában, másrészről a muzeológusok 120
