Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok egyes irodalmi műfajokat kiemeltek: versek, ifjúsági irodalom. A raktárak túlzsúfoltsága már ekkor megmutatkozott, a terv állományvédelmi okokból is egy duplumraktár megteremtését sürgette. A könyvtári állomány feltárása, az irodalompropagandát szolgáló, következésképpen az olvasók tájékoztatását, nevelését segítő tevékenység korábban is eredményes volt, az 1970-es terv ezt kívánta megerősíteni, kiemelve a helyismereti bibliográfiai munka fejlesztését. A hálózati-módszertani munkában tényként lett megfogalmazva, a kistelepülések könyvtárainak elmaradottsága (berendezés, elhelyezés, nyitva tartás stb.). Eredmények leginkább a klubkönyvtárak kialakításában, működtetésében mutatkoztak. Nagyon fontos feladat volt a megyei könyvtár hálózatfejlesztési koncepciójának kidolgozása, az induló negyedik ötéves terv országos koncepciójával összhangban. A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár vezetési, szervezési feladatai között szerepelt a könyvtár új munkarendjének kimunkálása, továbbképzések, szakmai tapasztalat- cserék szervezése, különböző társadalmi szervezetekkel - kiemelve az irodalmi közvélemény formálásában a TIT-tel való együttműködést. Célul tűzték ki a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Nógrád megyei csoportja, mint szakmai szervezetnek megszervezését. A könyvtár kiadványozási tevékenységében ebben az évben a gyarapodási jegyzék mellett a kisebb formátumú ajánló bibliográfiák szerepeltek, kivételt képez a „Hogy jobb legyen a holnap” című válogatott könyvjegyzék az ellenállási mozgalom és a partizánharcok irodalmáról.26 Összegzésképen elmondhatjuk, hogy a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár történetének nagyon fontos éveiről számolhattunk be, természetesen nem teljes részletességgel. Az 1960-as évek végére a könyvtár az országos és a helyi társadalom alapintézményévé fejlődött. A megyei könyvtár megteremtésében emlékeznünk kell Jeszenszky Miklósra (született Szirákon 1902. november 29-én), Székelyudvarhelyen érettségizett, Budapesten jogi alapvizsgát tett. Különböző hivatalnoki beosztásban dolgozott, majd 1929-ben tűzoltótiszti oklevelet szerzett. 1947-ben Szécsényből Salgótarjánba telepedett át s városi tűzoltóparancsnokként dolgozott. 1949. április 29-től a Körzeti Könyvtár vezetésére kapott megbízást. Egy hathetes népkönyvtári tanfolyamot végzett, majd pedagógiai főiskolán diplomázott. A vidéki népkönyvtári szervező munka mellett mindig volt ideje a tájirodalomra, ahogy akkoriban a helyismereti könyvtári irodalmat nevezték. Igazgatói posztot 1956 februárjáig töltött be. Illek József igazgatóságát követően hosszú ideig Iványi Ödön igazgatónak szakmai segítője, szakmai igazgatóhelyettes, csoportvezető, tudományos munkatárs 1965-ig, nyugállományba vonulásáig. Nyugdíj mellett is a könyvtár munkatársa, a helyismeretí gyűjtemény építője, feldolgozója volt. 1978. szeptember 11-én hunyt el Salgótarjánban. Hitvallását így fogalmazta meg: „A helyismereti tevékenységet a könyvtárnak örömmel kell vállalnia, ezen a téren végzett eredményes munka a köz26 A BBMK beszámolója és munkaterve. 1970. 110
