Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Bódi Györgyné: A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szerepe Salgótarján kulturális életében az 1960-as évek második felében
Értékek és Konfliktusok művelődési könyvtárügy fontosságának és jelentőségének elismerése olyanok részéről is megnyilvánul, akik a könyvtárak szolgáltatásait eddig nem kívánták igénybe venni.”27 Iványi Ödön 1918-ban született. A Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1943-ban fejezte be. A háború után Baján élt, majd 1954-ben Salgótarjánba költözött. 1958. november 1-től lett a könyvtár igazgatója. 1955-től szakkört vezetett az Úttörőházban, 1985-től a bányász képzőművészeti kör munkáját irányította, 1965-től a Megyei Képzőművészeti Stúdió munkáját szervezte. Könyvtári munkájában fontos szerepet töltött be a Palócföld folyóirattá formálása, a könyvtár képzőművészeti dokumentum állományának fejlesztése. Igazgatósága alatt költözött a könyvtár új épületbe, nevéhez fűződik e fenti határozat megvalósítása. Művészeti elhivatottsága átszőtte könyvtári irányító munkáját is. A fiatal salgótarjáni képzőművészek otthonra találtak Dönci bácsinál a könyvtárban. 1969 szeptemberében a Madách Imre Gimnáziumban művésztanárként folytatta pályáját. 1985. június 8-án hunyt el Salgótarjánban. Kojnok Nándor 1935. március 22-én született Karancsalján. Az ELTE magyar-történelem szakán diplomázott, Budapesten a sportéletben kezdte munkáját. 1957-től Salgótarjánban dolgozott a Városi Tanács művelődési osztályán. 1966-tól a megyei könyvtár igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt folyamatosan 1990-ig egy rövid megszakítással (1973-1977). A Finta József által tervezett új könyvtár épület átadását megelőzően az Olvasó Nép című folyóirat 1987. 4. számában így írt a hatvanas évekről: „Salgótarjánban a 60-as évek elejétől kulturális központ, szellemi műhely volt a megyei könyvtár. A művészeti életnek a könyvtár volt a kohója, ide kapcsolódott az értelmiség.” Bizonyítja ezt, hogy már 1961-ben megszerkesztette az „Alkotók dicsérete” kiadványt, amely Jobbágy Károly, Polgár István, Vihar Béla verseit tartalmazta az Öblösüveggyárról. Az illusztrációkat Iványi Ödön rajzolta, Pataki József pedig a címlapot tervezte. 1965-ben arra vállalkozott, hogy a Palócföld 1. számában összefoglalja Nógrád megye irodalmi hagyományait s bemutassa az új nemzedék (Nógrád megyében vagy attól távol élők) munkásságát. Irodalomszeretetről írta a Palócföld 1962-es számában a Minden a vers című cikkében: „Versolvasó vagyok. Hasztalan csábítanak regények, drámák. Igazán a verseket szeretem. A művekben az embert keresem, mindig szenvedélyesen. A versekben látni önmagunk értelmének, érzéseinek legmélyére. A vers - ha vers - mindig igaz. Önemésztő lángban fogan. A költészet: mennyi szín, finom rezdülések, nyugtalan hullámzás”. A Palócföld folyóirat felelős szerkesztői feladatát 1967 és 1972 között látta el. Egy rövid statisztikát készítve, megállapíthatjuk, hogy közel száz alkotó versét, elbeszélését je27 Nógrád Megyei Levéltár. XXXI.-9. Jeszenszky Miklós iratai. 111
