Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

ban állami szolgálatba lépett, a Pécsi Bányakapitányság munkatársa, 1942-től vezetője. 1957-től 1963-ig az OBF munkatársa. 1979. december 26-án hunyt el Budapesten. Érsek Elek (1912-1999) oki. bányamérnök 1912. augusztus 6-án született Aradon. 1931-ben érettségizett Szekszárdon, majd a soproni bányászati főiskolára iratkozott be. 1933-ban üzemi gyakorlatot Ózdon, Somsályon, 1935-ben Dorogon folytatott. 1938-ban Kisterenyén és a vízválasztói erőműnél gyakornok. Ekkor az Eickhoff-féle rudas és láncos réselőgépekkel frontfejtési kísérletekben vett részt. Az SKB Rt.-nél vállalt állást s 1938-tól a vízválasztói erőmű zagyvái gátjának építését vezette. 1939-ben Kisterenyére került, ahol az új bányák tervezésével foglalkozott. Az oklevelet 1939-ben szerezte meg, s bányamérnök gyakornok lett Kisterenyén. 1939-től Irén-bányák, Csigakúti-lejtősakna, vizslási lejtősakna vezetője. 1940ben véglegesítették, 1942-től Irén-bánya üzemvezető mérnöke, majd a Chorin II. bányák üzemvezetője. 1943-ban az SKB Rt. rózsaszentmártoni üzeméhez került. 1944-ben Salgótarjánban, majd Dorogon dolgozott. 1945-től Budapesten, majd Rózsaszentmártonban volt mérnök. 1945. decemberétől Kisterenyére főmérnöknek nevezték ki a rakodóra és a műhelybe. Következő munkahelye Salgótarján volt, ahol bányanyitási tervezéssel foglalkozott. 1948-ban elbocsátották állásából, Budapesten helyezkedett el a Bamértnél. 1954-ben Miskolcon az egyetemen előadó 1981-ig. 1955-től BTI különböző beosztású munkatársa. 1968-ban műszaki doktorátust szerzett. 1979-ben vonult nyugállományba, 1982-től az OMBKE könyvtárának vezetője volt haláláig. 1999. szeptember 29-én hunyt el Budapesten. Farkas János(1859-1933) oki. bányamérnök 1859. július 17-én született Szarvason! 1879-ben érettségizett Budapesten. A főiskolát Selmecbányán végezte 1882-ben. Az RMSV Rt. vashegyi vaskőbányájánál helyezkedett el, majd 1883-1884ben katona volt. Oklevelét 1885-ben kapta meg. 1886-tól az arlói szénbánya üzemvezetője lett. 1891ben lépett az ÉKJ Rt. szolgálatába Baglyasalján. A bányák műszaki fejlesztésével foglalkozott. (János-akna, Ortvány-akna, József-akna, Albert-akna) 1893-ban csehországi, majd németországi tanulmányúton vett részt. 1894-től főmérnök, 1896-tól bányagondnok. 1905-ben főbányagondnoknak nevezték ki, majd 1905-től a Felsőmagyarországi Bánya és Kohómű Rt. műszaki igazgatója lett Budapesten. 1918-ban bányatanácsos, majd bányaügyi főtanácsosi címet kapott. 1925-ben nyugállományba vonult. 1933. július 17-én hunyt el Budapesten. Farkas Árpád (1896-1995) oki. gépészmérnök 1896. május 29-én született Székelyderesen. Középiskoláit Székelykeresztúron és Nagyenyeden végezte. A m. kir. József Nádor Műegyetemen 1926-ban szerzett oklevelet. Petrozsényben a gépüzemben volt gyakornok. 1928-ban lépett az SKB Rt. szolgálatába s a távvezetékek építési osztályánál dolgozott. 1930-ban az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt.-hez került üzemvezető főmérnöknek. 1932-ben a Hungária Villamossági Rt. salgótarjáni üzemvezetője lett. 1945. januárjától az erőmű megbízott igazgatója, majd Debrecenben az üzletigazgatóság vezetője. Budapesten hunyt el. 655