Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Fényes Gyula (1920-?) oki. bányamérnök 1920. augusztus 26-án született Komlón. Budapesten érettségizett 1938-ban. A soproni bányamérnöki karon tanult 1938-1943-ban. 1943-ban lépett az SKB Rt. alkalmazásába. A kisterenyei üzemek: Irén-bánya, Tordas üzemvezetője volt. 1946-ban a zagyvái kerületben új lejtősaknák nyitását végezte: Új-Forgách, Új-József. 1949-ben Kányásra került. 1951-ben Ménkes bányaüzem vezetője. 1954-től a Tröszt tervező részlegének vezetője, 1964-ig itt tervezték a megyei új szénbányákat. 1973ban vonult nyugdíjba. Fischer Ferenc (1876-?) oki. bányamérnök 1876. szeptember 7-én született Petrozsényben. Középiskoláit Déván végezte 1896-ban. A Selmecbányái tanulmányait 1902-ben fejezte be, oklevelet 1904-ben kapott. Két évig tanársegéd a főiskolán, majd 1904-től az SKB Rt. szolgálatába lépett. 1910-ben bányafőmérnökké, 1914-ben bányagondnokká, 1918-ban bányafőgondnokká nevezték ki. 1920-tól igazgatóhelyettes, 1923-tól bányaigazgató. 1934-ben bányatanácsosi címet kapott. A zagyvapálfalvai kerület főnöke volt 1938-ban történő nyugdíjazásáig. Frank Lajos (1904-1990) oki. bányamérnök 1904. február 2-án született Sopronban. Középiskoláit Selmecbányán és Sopronban végezte. Sopronban folytatta főiskolai tanulmányait, oklevelet 1928-ban kapta meg. 1928-1931 között tanársegéd, 1931-1932 között a kabhegyi bazaltbánya üzemmérnöke. 1932-1939 között a Pappenheim uradalom pusztakiskéri szénbányájának mérnöke, üzemvezetője. 1932-1933 között az ajkai bazaltbánya mérnöke, 1933-tól ismét Pusztakiskéren dolgozott 1935-ig. 1935-ben a bánya az SKB Rt. bérletébe került. 1939-től Mátranovákon üzemmérnök. 1941-ben Kisteleken főmérnök. Vájárképzéssel is foglalkozott, frontfejtési kísérleteket vezetett. 1944 decemberében a mizserfai körzet termelésének leállása után Dorogra került, majd Sopronba ment. 1945 májusában Homokterenyén az Ambrus bányánál dolgozott. Mátranovákon üzemvezető, 1946-tól a mizserfai körzet vezetője Kazáron. 1948ban a MÁSZ Rt. budapesti központjába helyezték, majd a Salgótarjáni Szénbányák NV vezérigazgató helyettese lett. 1949-től Budapesten a Bányaberuházási Vállalatnál, 1951-1954 között minisztériumi alkalmazott, 1952-től a GMA tanára 1953-ig. 1959-ben a NIM munkatársa, majd a Széndúsító és Brikettermelő Vállalat főmérnöke. 1964-ben vonult nyugállományba, majd 1968-ig Tatabányán dolgozott. 1990. május 16-án hunyt el Budapesten. Terényben temették el. Frosch Pál (1862-1938) oki. bányamérnök 1862. november 21-én született Freibergben. Középiskoláit szülővárosában végezte 1881-ben. A freibergi bányászati akadémiát 1884-ben fejezte be, oklevelet Selmecbányán kapott 1897-ben. Az SKB Rt.-hez 1895-ben került. Előtte 1884-1894 között a szepességi erdőbecsléseknél dolgozott. 1895-1896-ban a salgótarjáni bányamérnökségen, 1896-ban Forgách-aknán, 1897-1902 között a selmeci akadémián, majd 1902-1918 között Forgách-aknán, Károly-aknán, a zagyvái rakodón dolgozott. Aninószára 1919-ben helyezték, majd a román megszállás után visszatérve a salgótarjáni anyagraktár műszaki vezetője lett. 1903-ban főmérnök, 1905-ben bányagondnok, 1911-ben főgond656