Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

9. Dzsida József. 1944. im: 145. о. Bányászati Lapok. 1955.559. о. Bányászati és Kohászati Lapok. 1923.114., 177., 198. o. 10. Új Idők Lexikona. 10. k. Bp. 1940.4746. o. Új Magyar Lexikon. Bp. 1962.5. k. 163. o. A Munka. 1936. december 22. 11. Bányászati és Kohászati Lapok. 1922.105. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1923.198. o. Magyar Életrajzi Lexikon. 1969. im: 538. о. Évfordulóink a műszaki és természettudományban. MTESZ. 1990.20. o. Ormos Károly: Emlékezés nagyjainkra 1990-ben. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 123. évf. 1112. sz. 765.0. 12. Bányászati és Kohászati Lapok. 1939.28-32. o. Bányászati Lapok. 1955.559. o. Bányászati és Kohászati Lapok. 1895. szeptember 18. 13. A Munka. 1936. december 22. 14. Bányászati és Kohászati Lapok. 1936.254. o. 15. Dzsida József. 1944. im: 146. о. A Munka. 1938. június 25. 16. A Munka. 1938. április 2. 17. Dzsida József. 1944. im: 146.0. A Munka. 1936. december 22. A Munka. 1938. április 2. Vitális György: Az Országos Földtani Adattár tudománytörténeti értékű kéziratos területi jelentései 1839-1899,1900-1909., 1910-1919. In: M.Á. Földtani Intézet Évi Jelentései 1988.615-619, 1989.489-503,1990.408-414.0. 18. Itt szeretném megköszönni a család által közölt adatokat, dokumentumokat: Róth Ferenc oki. bányamérnök, Varjassy Béla oki. gépészmérnök és Fischer Ferenc oki. bányamérnök nyilatkozatait 19. A Békés Megyei Levéltár által helyesbített halálozási dátum. Bérezi Sándor (1872-1945) A Szatmár megyei Kapnikbányán született 1872. május 18-án Bérezi Sándor. Családi körülményeiről jelenleg semmit sem tudunk. Középiskoláit Kolozsváron a piaristáknál 1890-ben, főiskolai tanulmányait a Selmecbányái bányászati akadémián 1893-ban végezte. 1895-ben tanársegéd a főiskolán, majd 1896-ban az erdélyi Lupénybe került bányamérnöknek. 1897-ben az SKB Rt. szolgálatába lépett, kezdetben a pálfalvai kerület fúróüzeménél, később a feltárás alatt álló bányáknál dolgozott mérnöki feladatokat ellátva. Ebben a munkakörben Hoffmann Richard bányamérnök mellett szerzett gyakorlati ismereteket a kutatás területén. Miután Hoffmann a Nyitra megyei szénbányákhoz került igazgatóként, (Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Rt.) magával vitte fiatal munkatársát is 1909-ben. Szakmailag itt sokat fejlődött, s miután Handlováról 1920-ban távoznia kellett, átvehette az SKB Rt. érdekeltségébe tartozó hatvanvidéki lignitbányászat irányítását. Nógrád megyébe 1922-ben tért vissza, s itt a meginduló építkezéseket - kisterenyei szénosztályozó, kolónia, kazári és mizserfai szénosztályozó - irányította. 1924-ben bányaügyi tanácsosi címet kapott. Miután Wagner Rezső 1930-ban elhunyt, helyettes bányaigazgatónak nevezték ki. 1937-ben már bányaügyi főtanácsos a szénbányászat fejlesztése körüli érdemei elismeréseként. Róth Flóris bányaigazgató 1938-as nyugdíjazása után a központi igazgatóság a salgótarjáni bányaüzemek vezetésével bízta meg. 1939. szeptember 1-én Bérezi váratlanul nyugalomba vonult, a tisztikar ünnepélyes búcsúztatásán dr. Chorin Ferenc elnök-vezérigazgató is megjelent. Bérezi életének további alakulásáról nincsenek ada641