Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

petrozsényi szénbányák igazgatójának. Ezt az állást 1911-ig töltötte be. Munkakörében feltétlen bizalmat élvezett, gyakorlati tevékenységének kibontakoztatására tág tere nyílott. A műszaki létesítményeken kívül kórházakat, iskolákat, lakásokat, kaszinókat építtetett, melyek révén Petrozsény általános fejlődését is elősegítette. Mint bányaigazgató, Hunyad megye törvényhatósági tagjai között szerepelt. 1912-1917 között újra az SKB Rt. budapesti igazgatóságán dolgozott központi bányaigazgatóként. Életének egy újabb szakasza 1918. január 1-vel kezdődött el, amikor ismét Salgótarjánba helyezték, hogy átvegye az ország egyik, műszakilag legnehezebb bányavidékének az irányítását. Kinevezésével Gerő Nándort váltotta fel, akit Budapestre helyeztek. Róth Flóris 1918-tól az 1938-ban történt nyugdíjba vonulásáig dolgozott Salgótarjánban.

6 Két évtized alatt úttörő munkát végzett munkatársaival a szállítóberendezések és a bányaművek korszerűsítése terén. A nehézségek ellenére is biztosította az ország érdeke által kívánt széntermelést. 1918. szeptember 16-án, hosszú szolgálatának, eredményes működésének, a bányászat érdekében szerzett érdemei elismeréseként bányatanácsosi címet kapott.

7 Róth 1919-ben kerületi műszaki biztosként tovább irányította a salgótarjáni igazgatóságot, s a Szociális Termelési Népbiztosság Bányászati Szakosztályának műszaki csoportjában szerepelt.

8 Érdemeit továbbra is elismerés övezte, a bányászat fejlesztéséért 1922-ben főtanácsossá, 1923-ban bányaügyi főtanácsossá nevezték ki. Az SKB Rt. közgyűlése 1923. május 3-án az igazgatóság tagjai közé választotta. Ezzel először került az igazgatóságba gyakorló szakember, a mérnöki munka megbecsüléseként.

9 Mint igazgatósági tagot egyúttal a központi műszaki igazgatóság vezetésével is megbízták. Az országgyűlési képviselőség után továbbra is vállalt politikai szerepet. Az SKB Rt. vezetőségéhez hasonlóan a kormánypártot támogatta, a Bethlen István által létrehozott Egységes Pártból 1934ben alakult Nemzeti Egységes Párt salgótarjáni elnöke lett.

10 A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1922-ben alelnökének választotta. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1894-től volt tagja, 1923-tól a Salgótarjáni Osztály elnöke, majd 1934-től 1940-ig az országos egyesület elnöke, majd nyugdíjba vonulása után tiszteletbeli elnöke. 1942-ben 50 éves tagsága alkalmából arany oklevelet kapott.

11 Egyesületi elnökként 1938. december 18-án megalapította a „Pech Antal-serleget".

12 Róth Flóris nemcsak a bányászat, hanem Salgótarján várossá fejlesztésében és a vármegye közügyeinek intézésében is fontos szerepet játszott. Ebbéli érdemeiért Salgótarján 1936. március 14-én díszpolgárává választotta.

13 A kormány bányamérnöki pályafutása elismeréseként 1936. május 30án a Magyar Érdemkereszt Középkeresztjével tüntette ki.

14 Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék megyebizottságának örökös tagjává 1938. június 8-án választották meg.

15 A szénbánya és a város vezetése 1938. március 26-án búcsúztatta a nyugállományba vonuló Róth Flórist, aki a munkában eltöltött idejére visszaemlékezve a következőket mondta: „...a bányaigazgatónak itteni munkatere nem volt túl puhán megágyazva, pozíciója nem volt nagyon irigylésre méltó, ha komolyan vette a feltornyosult nehézségek leküzdését és a küzdelemben nem akart alul maradni. "

16 Róthnak az irodalmi munkássága a szaklapokon kívül a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárában tanulmányozhatók. Mint központi bányaigazgató, jelentős érdemeket szerzett a salgótarjáni, nyitrai, dorogi, pécsi és petrozsényi szénbányák telepítésénél, működtetésénél. Nevéhez kapcsolható megyénkben a zagyvarónai erőmű bővítése, a kisterenyei, kazári bányák megnyitása, öt modern szénosztályozó megépíttetése, a szénterületek, szénjogosítványok megszerzése, illetve kiterjesztése, a kisterenyei brikettgyár létesítése. Salgótarján várossá fejlesztésében megértő, segítő partnere volt a polgármesternek. Nemcsak szaktekintélyként, hanem a kulturális és szociális intézmények mecénásaként is ismerték.

17 A hazai bányamérnöki kar 80. életévét taposó nesztorát, dacára már igen előrehaladott koránál fogva is legyöngült és megrokkant szervezetére, 1945. április hónap utolsó napjaiban a rendőrség vizsgálati fogságba vetette. A hamis és megalapozatlan vád, a Budapesten időző salgótarjáni Üzemi Bizottság (a 7-es Bizottság) egyik tagjától, Petik Kálmán vájártól származott, akinek vallomása alapján a politikai rendőrség őrizetbe vette. Azzal vádolták, hogy hat zagyvapálfalvai bányamunkásnak a román katonai megszálló hatóságok által 1919-ben történt kivégzéséhez Róth Flóris feljelentése is 639