Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Károly-aknán, Gusztáv-tárón, Pálfalván, Etesen. A francia, német és belga szénbányavidékek tanulmányozása után a munkások legideálisabb lakásának a falusi, földszintes, egy család számára épült lakóházat tartotta, mely „ha még oly kicsiny, de udvar és kert környékez, s melyhez a ház mögött egy darab föld tartozik úgy, mint az a mi parasztjainknál falun mindenütt látható" - írta. A Pálfalván (Zagyvapálfalva) felépített sorlakóházaknak az elkülönített lakóház jellegét megadó terveit az angliai útjáról hozta haza. Igazgatósága ideje alatt az iskolák, kórházak építése és bővítése is meggyorsult. Munkásságát a szakmai közvélemény azzal ismerte el, hogy az 1890-es párizsi nemzetközi kiállítás magyar alcsoportjának (bányászat és kokszolás) előadói tisztjével bízták meg. Az OMBKE-nek 1892-től volt tagja, 1896-ban megyebizottsági tag lett. 1897. december 5-én, előadás közben lett roszszul s röviddel hazavitele után infarktusban hunyt el. Temetése december 7-én volt Salgótarjánban. Felesége és hét gyermeke gyászában a társulat minden tisztviselője és munkása osztozott. Sírja, Zemlinszky Rezső bányaigazgatóéval közös a tarjáni temetőben. Gerber Frigyesnek a munka volt az éltető ereje, s a munkájával állított örök emléket önmagának. Irodalom 1. Gerber Frigyes: Új aknamélyítő és szállító berendezés. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1896. 9.10.sz. 131 -132., 146-147.0. 2. Gerber Frigyes: A munkás jólétintézményekről. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1898.7-8. sz. 107-113., 131-136.0. 3. Bányászati és Kohászati Lapok. 1897.24. sz. 409-410. o. 4. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története. 1868-1943. Salgótarján. 1944.142.0. 5. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1897. december 12. 6. Molnár László: Gerber Frigyes szerepe a salgótarjáni szénbányászat XIX. század végi fejlesztésében. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1981.9. sz. 629-632. o. 7. MÁFI. Adattár. С III. 1„ С III. 2, E. 1.1., M. XIII. 2, B. XIV. 3., B. XIV. 4. С IV. 3„ С II. 2., С. I. 3.C.III.3.,C.X.1.,C.IX.4.,R.IX.3.,R.III.3.,R.VIII.1. 8. A Munka. 1928. március 3. 9. Földtani Közlöny. 1898.28. k. 13-14. o. (Gerber Frigyesről tartott felolvasás 1898. február 9-én.) Pfaff Gusztáv (1847-1905) A legkevesebb irodalmi emlék, adat a bányaigazgatók közül, Pfaffról maradt fenn. Személyisége, emberi alakja alig bontható ki az elszórt adatok közül. Az 1847-ben eddig még ismeretlen helyen született Pfaff Gusztáv 1872-ben lépett az SKB Rt. szolgálatába. Ekkor 25 éves, tehát túl volt gyakorlati idején, melynek színhelyét szintén nem ismerjük. Salgótarjánban eltöltött két év után a szomszédos inászói bányatelepre vezényelték kerületi bányagondnoknak. Inászó a vállalat legfontosabb területe volt, így fontos, felelősségteljes megbízatást kapott Zemlinszky Rezsőtől. Valószínűleg keserűen vehette tudomásul, hogy a bányaigazgató halála után a társulat vezetői Gerber Frigyest nevezték ki igazgatónak. Csak Gerber korai halála után lépett előbbre a vállalati ranglétrán, miután 1897ben bányaigazgatónak nevezték ki. A MÁFI Adattára 1896-1898 közötti időből néhány szakmai jelentését őrzi a dubovai szénterületről, a dunántúli szénterületekről, Somosújfaluról, stb. Bányagondnoksága idején erőteljesen fejlődött az inászói bányakerület: Zichy-akna, László-táró, Ferenc-akna termelése ekkor indult meg. Munkáslakások épültek, gépesítés-villamosítás indult meg, a szállítóberendezések is átalakultak. Megkezdődött a villamos mozdonyok üzembeállítása. A bá636