Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Szalatnya-puszta (Losoncapátfalva. Opatová=Lucenec) Az SO Rt. Losonctól ÉK-re a Losoncapátfalvához tartozó „Puszta-Szalatnyán" 1910-191 l-ben a Hubay-féle téglagyár telepén kőszénkutatás végett próbafúrásokat végeztetett. Ezek a fúrások csak a terület meddőségét tudták megállapítani, mert 232,4 méter mélyen csak két vékony (0,15 és 0,05 m) szénréteget harántoltak. Tovább fúrva 321 méteren a csillámpala alaphegységet érték el. Bánya nyitására nem került sor.

1 Jegyzet 1. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915. 776. o. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.232. o. A bánya. 1910. augusztus 28.9. o. Tőrincs (Trenc) Az Ipoly nyugati oldalán emelkedő Strazna hóra (333 m) lábánál, az Ipoly völgyében fekvő település Tőrincs. Az Ipolyba torkolló Masková patak mentén fekvő Jelsőc, Vilke és Tőrincs határában 1938 után történt kutatások nyomán miocén korú széntartalmú képződmények kibúvásait találták meg mintegy 40 km

2-en. Vitális Sándor Tőrincs határában középső miocén korú, magasabb szénfedő slír rétegeket talált 1939-ben. Véleménye szerint 100-150 méter mélyen, 0,2-0,6 méter vastag lignitszerű barnaszén fordulhat elő a területen. Kutatásra azonban nem tartotta érdemesnek a területet.

1 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С II. 38. Vitális Sándor jelentése 1939. július 1. MÁFI. Adattár. С II. 41. Vitális Sándor jelentése 1941. május 6. Vecseklő (Veceklov) A terület - Salgó és Vecseklő - szénelőfordulásainak irodalma közismert. Bél Mátyás és a Pressburger Zeitung híradása után Salgó és a vele szomszédos (ÉK-re fekvő) Vecseklő szenének bányászatáról a 19. század közepétől vannak megbízható adataink. A Medves. keleti szélén fekvő kis falu határában, a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, valamint Szilárdy Ödön és Koch Antal birtokán kívül találkozhatunk az „Égi Gond" nevű bányával. 1867. november 12-én a határban Somoskövy (Somoskeöy) István szénkiaknázási jogot adott el a Magyar Északi Vasúttársaságnak, mely a Szent István Kőszénbánya Társulat jogutódja volt. 1868-ban ezt a jogot örökölte az SKB Rt. A bányakapitánysági iratokban ekkor tűnik fel Vecseklő neve, miután a felkért Árpád és Geysa védnevű bányatelkek ügyében 1869-ben bányajárási jegyzőkönyv készült.

1 A feltárási munkálatok 1870-ben a losonci vasútépítkezések miatt szüneteltek. 1870. szeptember 9-én a bányakapitánysági szemlén megállapították, hogy a vecseklői Égigond kőszénbánya 6-7 láb (1,8-2,1 m) vastag széntelepet „egy rendesen ütött, vaspályával ellátott táróval művelte". A kitermelt szenet fuvarosok hiányában és a rossz utak miatt nem tudták elszállítani a bányától, így értékesítésére sincs lehetőség. A bányatelket ennek ellenére egy trieszti cég, a Cloello és Schwartz szerette volna megvásárolni, ha bebizonyosodik, hogy a feltárt széntelep északi irányban, Kubinyi Rudolf birtoka területére (Várgedén) is áthúzódik. Valószínűleg kedvező véleményt kaptak, mert Cloello és Schwartz átvette a területet. 1874-ben már 14 bányamunkás fejtette a szenet. Az Égigond bányától iparvasút vezetett Somoskőújfaluban lévő MAV állomáshoz. A vasút alsó szakaszán a kőbánya vasútja üzemelt 1919-ben, a felső szakaszon még az 1950-es években is látni lehetett a nyomvonalat az erdőben.

2 Hantken Miksa is említette a 608