Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Losoncról kezelte a bányát. 0 és több tiszttársa adják a szükséges pénzt. A szenet Rappra fuvarozzák, vagononként 30 koronáért. A bánya fejlesztése során 9,3 km-es gőzmozdonyos pályát kívánnak építeni, melyet a Wiener Bankverein finanszírozná 150 000 K. költséggel. '

n Az SKB Rt. 1910. január 3-án Illés Vilmos szakértői jelentését is megkapta a rappi bányászatról, ami azt mutatja, hogy az érdeklődése nem csökkent. Illés szerint a betéti társaság területe 5 km

2 nagyságú, Fülekpilis község területén, Romhány-pusztától Karancsberény felé vezető út mellett a Magashegy délnyugati lejtőjén feküdt a bánya. A feltárt széntelepet 1 méter vastagságúnak, csapását K-NY irányban, dőlését laposan déli irányban határozta meg. A termelt szenet 9 km-es úton kellett szekerekkel fuvarozni Rappra. A szénvagyont 10 millió q-ban állapította meg, s úgy vélte, hogy jó műszaki és kereskedelmi vezetés mellett jövedelmező bányaüzemet lehetne itt létesíteni.

8 A betéti társaság azonban nem volt tőkeerős. Reményeit csökkenni látva, most már az állam felé fordult. Vitális István a selmeci akadémia tanára, bányageológus a legjobb akarattal sem tudott a vállalkozóknak kielégítő eredményt mondani.

9 Az ügy fonákságát egy 1940-ben közre adott visszaemlékezés világítja meg számunkra s teszi érthetővé, hogy a vállalkozók miért maradtak magukra. Vitális István ugyanis a cég megnevezése nélkül számolt be arról, hogyan akarták őt megvesztegetni, illetve megtéveszteni vállalkozók. Ennek során a fosszilis szén előfordulását mesterségesen olyan helyzetbe hozták, hogy az kedvező benyomást keltsen a szemlélőben. „Egyszer, még a világháború előtt, Selmecbányáról Losoncra hívtak meg, hogy adjak szakvéleményt egy új kőszénelőfordulásról. Losoncon a Klamarik-féle vendéglőben fényes tízórás várt, azt luculusi ebéd követte, amelyen nemcsak étel volt bőven, hanem ital is. Bizonyára az volt a cél, hogy rózsaszínben, illetve az adott esetben feketének és fényesnek lássam a szenet. " A bánya meglátogatására délután került sor. „Rövid táró végén ott ragyogott a fekete gyémánt: elsőrendű darabos karbon kőszénből ciklopszfalat raktak. Erre csak annyit mondtam, hogy kitűnő minőségű sziléziai karbon kőszén... Megbízóim a dolgot nem firtatták. A szakértői vélemény írásba foglalását sem szorgalmazták. "

10 A Romhány-pusztán tett látogatás ilyetén alakulása után nem volt más lehetősége a vállalkozóknak, mint vállalattá alakulni és létrehozni a korábban említett céget. A Losonchoz közel fekvő bánya alapítóinak egyetlen reményük volt, hogy a város - miután gyárvárossá nőtte ki magát - lesz a felvevő piaca. Csak felsorolás szintjén említjük meg: az 1867-ben alapított Felsőmagyarországi József Gőzmalmot a későbbi Losonci Gőzmalom Rt.-t, az 1884-ben alapított Steralicht-féle Első magyar bádog és vasedény zománcozó gyárat, az 1892-es alapítású Rakottyay György féle Magyar bádog és vasedény zománcozó gyárat, az 1904-ben alapított Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyárat, az 1906-ban alapított Selmeczy-féle Első magyar sörétgyárat, a Városi műjéggyárat 1907-től, Pázmán Gyula és Társai Ezüst, Fein- és Ötvösáru Gyárát 1910-től, a szintén 1910-ben alapított Rakottyay-féle Gőztéglagyárat. Ezeken kívül volt még a városban gőzfűrésztelep, szeszgyár is. A szomszédos Losoncapátfalván működött az 1869-es alapítású Losonci Gyapjúáru és Finomító Gyár, melyet 1874-től a Régenhardt pozsonyi cég Nemzeti Egyesült Textilművek Rt. üzemeltetett. Losonc-Szaltyán 1890-ben alapította Hubay Jenő az agyagárú gyárát. Itt kell megemlíteni a gácsi gyapjúszövet és finomposztó gyárat, a füleki Stephani Gőztéglagyárat, a Zománcozó gyárat is. Ezek az üzemek szerepeltek potencionális vásárlóként a vállalkozók tervei között, s reménykedtek, hogy „embrionális" bányájuk nem marad fantombánya.

11 A betéti társaság előmunkálati engedélyt kapott egy keskeny nyomtávú bányavasút megépítésére 1909-ben. Elképzeléseik szerint Losoncról Mucsény (Mucin) érintésével Kis- és Nagyromhány pusztáig építik ki a vasutat. Kezdetben a mucsényi völgytorkolatában fekvő Rapp vasúti állomást nem is vették figyelembe, majd 1910 szeptemberétől mint feladó állomást nevezték meg. A vasútvonal 1911. január 31-én került átadásra, építése során a költségek csökkentése érdekében gyakran igénybe vették a közutat és a töltéseket is, okot adva ezzel a vállalat elleni támadásoknak.

12 Forrásaink szerint a Szakáll István birtokán fekvő bánya nem új bánya volt, korábban is volt itt egy bányaüzem. így Béky Albert egy szünetelő bányát nyitott fel s kért a birtokos számára adományozást.

13 Az iratok szerint „Mária-tárna" bányatelkén 1910. április 21-én Muntyán Izidor bányabiztos ' hirdette ki a határozatot, miután egy kutatóaknával vájást érdemlő széntelepet ütöttek meg. Az igazgató Béky Albert lett, aki 22 munkással indította meg a széntermelést.

14 Egy év elteltével a betéti cégből 1910. december 22-én hozták létre 1 millió korona alaptőkével a Rapp-Romhányi Kőszénbá604