Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

nya Rt.-t. A közgyűlés részvényesei a társaság megalakulását egyhangúan mondták ki. Az igazgatóság így állt fel: igazgatósági elnök Török Zoltán ny. főispán, tagok: Czettel Gyula kir. tanácsos, dr. Egry Béla ogy. képviselő, Pallós Ignác vállalkozó, Sebestyén Arthur vezérigazgató, dr. Weszely Tibor földbirtokos Budapest, dr. Kérészy Barna ügyvéd Miskolc, Beniczky Kálmán gimn. igazgató, Havas Gyula bankigazgató, Basch Miksa gyáros Losonc. A felügyelő bizottságba: Wagner Sándor kir. ta-nácsos, polgármester, Niernse József tanár, Török Béla földbirtokos, Szakáll István földbirtokos dr. Király Ernő és Somló Arnold lett kinevezve. Vezérigazgató Sebestyén Arthur, a bányagondnokság igazgatójának Béky Albert lett kinevezve.

15 A jogutód rt. a bérelt pusztán megerősítette a korábban kapott egy bányatelek adományozását. Az ügyvezetést, a bánya pénzügyi finanszírozását a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.-vel kapcsolatban álló csoport látta el. Valószínűleg a Hungária Bank Rt. lehetett ez a cég, mivel ők vették át a széntermelést is értékesítés céljából.

16 A vállalat 1911-ben megszerezte Salgótarjántól 15 kmre ÉNY-ra és Losonctól 12 km-re D-re fekvő fülekpilisi határban elterülő kisbirtokosok összes területét. Ugyancsak megszerezték Szakáll István 970 holdnyi, Török Zoltán 2000 holdnyi, Szilárdy Ödön karancsberényi 800 holdnyi, özv. Kovácsné és társa rappi és mucsinyi 1000 holdnyi birtokának szénkitermelési jogát 5 fillér/q bányabér ellenében. A széntelepet a Mária-táróval 300 méter hosszan nyitották fel. Annak ellenére, hogy a széntelep vastagsága 1,4-1,7 méter volt, az értékesíthető szén csak 0,7-1 méteresnek bizonyult 4-6 padra osztva. Mivel a fedü homokkő volt, a víz lehetetlenné tette az aknaművelést. A táró szene fekete, fénytelen, a mátranovákinál nem jobb minőségű volt. Palával együtt fejtették, fűtőértéke 3500-3600 kalória volt. A tárónak 400 000-500 000 q szene lehetett. A további fúrások, feltárások révén elérhető azonban a 3 millió q is. A bánya létesítményei nem értek többet 100 000 koronánál. Építés alatt állt négy munkáshoz 8-8 lakással, egy szénosztályozó 50 vagon napi teljesítménnyel, és egy mosómű. Az iparvasút a rappi állomástól vezetett a bányához. A napi széntermelés 2,5-3 vagon volt. A szenet kézi rostálással, válogatás után Losoncon és Budapesten értékesítették. A szén 10%-a darabos, a többi aknaszén volt, termelési költsége 80-85 fillér/q, a fuvardíj 7 fillér/q, a központi költség 10 fillér/q. A losonci évi 1 millió mázsás szénpiac közelsége, a helyi gőzmalmok, szeszfőzdék voltak a megcélzott vásárlók.

17 A Rapp-Romhányi Kőszénbánya Rt. december 30-án tartott rendkívüli közgyűlése Losoncon határozta el, hogy a törzsrészvényeket visszavásárlás után bevonják. Ez összefüggésben volt az alaptőke 100 000 koronás leszállításával, amit szintén elfogadtak. Terveik szerint intenzív bányászathoz fognak, bár a jelenlegi 10 vagonos napi termelés is megfelelőnek látszik viszonyaik között. A széntermelést a Hungária Bank Rt. vette át 87 koronával. Stempell Gyula bányakapitány június elején tartotta a szokásos bányahatósági vizsgálatot, s a bányatelepen és a tárnákban tapasztaltak felett elégedettségét fejezte ki. A társaság második rendes közgyűlését június 27-én tartotta Losoncon a Takarék és Hitelbank Rt. üléstermében. Az 1911-ben 1 millió koronával alapított társaság első évi mérlegében 37 000 korona veszteséget tüntetett fel, míg a mostani mérlege az előző évi veszteséggel együtt 145 607 koronára emelkedett. A nagynak látszó veszteség azonban csökken, ha figyelembe vesszük, hogy a föld és házbérletként fizetett összegek, az alapítási költségek, a tisztviselői fizetések, az üzemi befektetések is veszteségnek voltak feltüntetve. Az rt. újabban egy második táróval ismét nagyobb szénterületet tárt fel és készített elő lefejtésre. A MÁV-val között szerződés alapján újabb fogyasztóval bővült vásárlóinak köre is. A helyi sajtóban igen kedvező képet festettek az új vállalatról, melyben igazoltnak látták a kezdeti reményeket, a szénkészlet nagyságát, minőségét. Papp Károly 1915-ben megjelent munkájában a Grittner elemzést felhasználva jó minősítést közölt a rappi szénről, 4920 kalóriásnak jelezve.

18 S híresztelések szerint egy belga érdekcsoport figyelmét is felkeltette a bánya, akik fúrásokat mélyítve átvizsgálták a területet és elhatározták a vállalat meg-vételét. Az alaptőkét 3 millió koronára emelik fel. A bánya a felépült osztályozó révén darabos, akna, dara és porszenet tudott már előállítani.

19 Igazából azonban az üzleti kép nem volt felhőtlen, az első év 40 000 koronás vesztesége a harmadik évre 203 000 koronára emelkedett.

20 Az SKB Rt. a korábbi érdeklődése után 1912-ben eltekintett a vételtől, miután szak-embereik véleményét megkapta az igazgatóság. Ebben Róth Flóris és Hoffmann Richard a következőket írta: „Termelési költsége magas, csak Losoncon lehetne elhelyezni, 605