Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

mégpedig olyképpen fejtetik le, hogy a munkahelyek kétharmad résznyi szélességükben törmelékkel és egyéb meddővel berakatnak. A szénréteg födőjében réseltetik. A szénpad a vajasokban a felső résen kí­vül még egyik oldalán is szabaddá tétetik. Az előkészített szénpad lerobbasztására spirálfúrók segítségé­vel kifúrt és dinamittal megtöltött fúrt lyukak szolgálnak. A spirál-fúrók segítségével perczenként 1 dm mély és 2 cm átmérővel bíró fúrtlyukak fúrhatok ki. A fúrtlyukak iránya a vájóvég lapjára merőleges. Miután a fódőrétegek futóhomok-képződményei, tölcséralaku omlásokat idéznek elő, afekü rétegei pedig duzzadok: a biztonosító ácsolásra igen nagy gond fordítandó." A századforduló után az események felgyorsultak. 1901-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a nagykürtösi közbirtokosság képviselőivel érintkezésbe lépett, mert szerette volna a kőszénterületet megszerezni. Bende Sándor birtokos, a Nagykürtösi Borbála Tárnái Kőszénbánya elnöke volt a tár­gyaló partnerük. Új szereplő, Acház Adolf személyében jelentkezett Nagykürtösön, aki szintén aján­latot tett a szénterületre. Acház 1898-tól élt Nagykürtösön, korábban a szomszédos kissztracini bar­naszénbánya zárgondnoka volt. Gerő Nándor az SKB Rt. bányamérnöke Lóczy Lajos szakvélemé­nyére támaszkodva átvizsgálta a területet és 1,6 méter vastag lignitet állapított meg. Miután árveré­sen eladták az Éva bányatelket, 1898-tól Acház 1/3 résznyi tulajdonos lett. 55 Fél évtized elteltével a bánya visszafejlesztéséről értesülünk, annak ellenére, hogy a termelés 20 bányamunkással elérte a 14 964 q-t, értékben a 14 631 koronát. Csillék száma lecsökkent 8 db-ra, vasútvonala a bányában 100, a külszínen 300 méterre. A tulajdonosok között feltűnt Messa András mellett testvére Gyula, és annak felesége is. 56 A táróban az 1,5 m vastag lignitet pillérfejtéssel fejtették. 1881-1910 között összesen 453 000 q szenet adott a bánya. A barnás színű, rostos szerkezetű és csekély hamutartal­mú lignit hőfejlesztő képessége 3600-3700 kalória között változott. Piaca a környező településeken volt. 2. A Nagykürtösi Borbála Tárnái Kőszénbánya Társulat A Cseresznyák-dűlőben adományozott 2 kettős bányamértékből álló Barbara védnevű bányatel­ken az első tárót „Salvator Mundi" név alatt nyitották meg 1859-1860 körül. A táró létesítése Mescha K. András nevéhez fűződik. A közbirtokossági tulajdonban lévő bányát miután bérbe vet­te, 1881-ig üzemeltette, majd 1902-ig a termelés szünetelt. 58 A táróból 1860. január 1-től 1880. de­cember 31-ig 189 000 q szenet termeltek. 1881. január 1-től 1902 végéig üzemszünet volt, majd 1903. január 1-től 1910. december 31-ig további 120 000 q szenet termeltek ki belőle. A bánya összes ter­melése 309 000 q szén volt. A nagykürtösi bányák 51 év alatt 762 000 q szenet adtak, a széntermelés évi átlaga 14941 q volt. 59 A szénterület geológiáját áttekintve megállapíthatjuk, hogy a bányaterületen a széntelep hullá­mos fekvésű, helyenként 2-3 méter vastagságú volt és futóhomok fedte. A kitermelt szén jobban „megérett" lignitnek volt mondható, mint barnaszénnek, bár a statisztikák és dokumentumok in­kább ezt a meghatározást használták. Rétegvastagsága elérte az 1,8 métert, térmértéke pedig a 42 magyar holdat. Ennek alapján a bánya szénvagyonát 10 millió bécsi mázsára becsülték, ami kb. 5,6 millió q-nak felel meg. A szenet a gőzgépekhez nem, de közönséges felhasználásra (kovácsműhely, lakás) megfelelő volt, ami miatt a környező településeken szívesen használták. Az 1870-es évek kö­zepén az évi eladás elérte a 30 000 bécsi mázsát (16 800 q), ára pedig a bányánál 30 kr., Balassa­gyarmatra történő fuvarja 10-14 kr. volt. 60 A Barbarafeld védnevű bányatelken szerepelt az iratok­ban a Gedeonstollen (Gedeon-táró) 1861-ben. Munkásairól az első adatunk 1863-ból származik, ek­kor egy „hutmann" (felvigyázó) irányítása mellett 12 aknász és 18 alkalmi munkás szerepelt. A „Nagykürtöser Compossessorates" tulajdonában lévő bányatelek 4 bányamérték nagyságú volt ( 180 465 m 2 ). 1865-től szerepelt Mescha K. András meghatalmazottként a bányánál. 61 1867-től „Bergwerksbezirk direktor" címet használta, amit bányaigazgatónak fordíthatunk. 62 Ekkor az itt dol­gozó 7 bányamunkás 8319 q szenet termelt. 63 A tárónak 1869-ben 340 láb (105 m) hosszú fa szál­593

Next

/
Thumbnails
Contents