Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Jegyzet 1. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915. 776. o. OL. Z. 222.3. cs. 40. sz. NML. XI. 5.9. d. 6. sz. A Bánya. 1911. június 25.4-5. o. Gerő Nándor: Időszaki forrás. Jelsőc (Jelsovce) Jelsőc és Vilke (Veliká nad Iplom) Losonchoz közel, az Ipolyba ömlő Jelsőc patak mentén fekvő kisközségek. A két szomszédos község határában régóta ismert volt a gyenge minőségű barnaszén vagy inkább lignit. Jelsőcön a Baglyas hegyen és a Csütörtök-völgyben találták meg a 0,4 méter vastag lignittelepet. Ezen a kibúváson Gerber Frigyes bányaigazgató jelentése szerint 1895-ben tárót hajtottak ki, mivel törésben volt, nem lehetett megtekinteni. A szenet a kibúvás alapján nem tartotta müvelésre alkalmasnak. ' 1921-ben Szabó Ferenc aljegyző ismételten felhívta erre a szénre a figyelmet, s ekkor Gerő János bányaigazgató szemlélte meg a területet. A kutatás végén ő sem ajánlotta a szénjog megvásárlását. Korábban, 1919-ben a gr. Forgách uradalom kezdett itt táróbányászkodást és a feltárt szén állítólag 1,2 méter vastag volt.

2 Ezt követően az uradalomban 1921-ben 12 fúrással megkutatták a területet és csak egy fúrás hatolt vastagabb széntelepbe, a többi 0,3-0,5 méteres telepet vagy meddőt ért. Érdekességképpen megemlítendő, hogy észak-déli irányban, 6 km hosszan elnyúlt fúrások csak agyagos lignitet harántoltak. Itt is az ipolytarnóci-litkei vékony lignitszerű barnaszén fordult elő, kiékelődésre és elpalásodásra hajlamosán. A szén az ipolytarnócinál is gyengébb volt, 3200 kalóriásnak értékelték, ezért nem tartották érdemesnek a vele való foglalkozást.

3 1925-ben fel is hagytak a bányászkodással, a táró beomlott, csak a kibányászott terület beszakadásai mutatták a hajdani munkát. Az uradalom Pompe nevű főerdésze szerint a bányából csupán pár száz vagon szenet termeltek ki, jórészt az uradalomban felhasználva.

4 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С II. 31., С. II. 42. 2. MÁFI. Adattár. С. II. 38.1939. július 1. Vilke és Jelsőc geológiai bejárása. 3. Vitális István: A visszatért Felvidék és Kárpátalja szénelőfordulásai. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1940. 21-23.0. 4. MÁFI. Adattár. С II. 38. Kalonda (Kalonda) Az Ipoly völgyében a Balassagyarmat-Losonc vasútvonal mentén fekvő kisközség határában alsómiocén korú szénfekü képződmények bújnak a felszínre. A feltételezések szerint vékonyabb, lignitszerű barnaszén is előfordulhatott. Reménybeli szénterülete kicsiny, az átellenben fekvő Vilke község széntelepei is gyengék, bányászatra nem voltak alkalmasak. A terület szénjogait 1941-ben az Ipolyvölgyi Szénbányák Rt. (Ipolytarnóc) kötötte le, bányászatot azonban nem indított.

1 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С II. 41. május 6. Vitális Sándor jelentése. 580