Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Fülekpilis (Pies) A Karancs hegységtől északi irányban, az Aranyi-erdő északi lábánál fekvő Pilis falu határában, Kisarany-pusztánál Béky Béla és társai egy kutató tárót készítettek 1910-ben, s ennek során vájást érdemlő széntelepet ütöttek meg. 1911-ben már a jogutód, a Rapp-Romhányi Kőszénbánya Rt. vette bérbe Szakáll Istvántól a birtokot és a szénkitermelési jogot. Az egy bányatelek nagyságú területen bányanyitásról nem tudunk.

1 Jegyzet 1. Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése 1910.85. o., 1911.87. o. Fülekpüspöki (Biskupice) Nógrád és Gömör megyék határánál fekvő község egyik, forrásunk által meg nem nevezett völgyében fekete, kibúvásszerű sáv keltette fel az érdeklődést 1911-ben. Az elemzésekből azonban kiderült, hogy agyagról van szó, nem szénről. Ezért bányanyitás sem volt a területen.

1 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С VI. 9. Gerő Nándor jelentése. 1911. november 9. Ipolyfódémes (Ipelské Ulány) Mikszáthfalvától nyugatra, a Korponai-fennsík déli szélén, már Hont megyében fekvő település. Az apróbb turkálásoknak se szeri, se száma ezen a vidéken. A miocénüledékekben gyakran találtak szenesedett növényi maradványokat, s ezek sokszor magukban is elegendők voltak arra, hogy a kutatások meginduljanak, mivel „Salgótarján közel van és egészen bizonyos, hogy a kőszén idáig is elhúzódik". Ennek ellenére bányászatról nem tudunk.

1 Jegyzet 1. Bányászati és Kohászati Lapok. 1910.283-288. o. Ipolynyitra (Nitra nad Iplom) Az Ipoly völgyében fekvő településen 1909-ben vásárolt a községi birtokosoktól területet az SKB Rt. 1910-1911-ben Losonc vidékén intenzív kutatásokba kezdtek, s a mélyfúrások érdekes geológiai meglepetéssel szolgáltak. A fővonaltól keletre nagy kiterjedésben slír réteg található, mely azért keltette fel az érdeklődést, mert a nógrádi szénmedencében ez a jellemző fedőkőzet. Ebben a rétegben telepítették meg a mélyfúrásokat, mely állandóan egynemű réteget harántolt. Az 519 méterben időszakos vízkitörést kaptak. 1912. június 17-én történt vízfeltörés óta a fúrás szünetelt. A vízkitörés 5-6 percig tartott, majd 1-2 órás szünet következett be s a jelenség megismétlődött. A szénsavas víz a fúrólyuk felett 30-35 méterre lövelt fel, 55 atmoszféra nyomással. Gerő Nándor bányaigazgató szerint a fúrás előbb egy víz, majd egy gázmedencét harántolt. A kút lezárását a budapesti Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár végezte el. A további kutatások sem találtak mást csak kitermelésre alkalmatlan szénnyomokat. Az 1911. december 23-án, 1912. január 25-én és 1912. augusztus 16-án kötött szerződések csak a kifolyó víz elvezetését szolgálták.

1 579