Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Az SKB Rt. és RMSV Rt. közötti évtizedek óta fennálló barátságos üzleti viszony ezekben az években mind szorosabbá vált és ez több közös vállalkozásban is kifejezésre jutott. A két társulat 1921-ben érdekközösségbe lépett. Ennek révén az SKB Rt. magához kapcsolta az ország egyik legnagyobb szénfogyasztóját, a Rimát - jóllehet saját szénbányái is voltak - sokkal nyugodtabban láthatott neki a termelésnek.

35 Az I. világháború utáni trianoni békekötés a részvénytársaság érdekkörébe tartozó ipartelepeket, vas-, mészkő bányákat és az erdőbirtokokat, szénvagyont megosztotta, nagy részük az új államhoz, Csehszlovákiához került. A vállalat vezetése arra törekedett, hogy Salgó, Medves, Vecseklő térségében lévő szénterületei érdekében határkiigazításra kerüljön sor, hogy az üzemek szénellátását biztosítani lehessen. Az 1922-ben a helyszínre kiszállt nemzetközi bizottság, melynek feladata a határkiigazítás megvalósítása, több napos helyszíni szemle után a magyar fél érvelését fogadták el. A döntés nyomán ezen a szakaszon az országhatárt a szénvagyon határa alapján állapították meg. A hagyományok szerint a kedvező döntés két ember hathatós segítségének a következménye volt, így dr. Krepuska Géza európai hírű orvosprofesszor, somoskői birtokos, valamint Liptay B. Jenő gyárigazgató diplomáciai tárgyalásai, érvei révén a nemzetközi határkiigazító bizottság nemcsak az ország, hanem a társulat érdekeire is kedvezően döntött.

36 A salgóbányai bányák termelését csak a gyár szénszükséglete szabta meg. Termelési eredményei éppen ezért ennek megfelelően hullámzást mutatnak, melyeken az acélgyár foglalkoztatottságának nagysága is lemérhető. A bánya termelése 1920-1923 között évi 400 000 q barnaszén körül mozgott. Az 1924-1925-ös üzletévtől a termelés az 1928-1929-es üzletévig 433 000 q-ról 967 000 q-ra emelkedett. A gazdasági válság idején a széntermelés 565 000 q-ra esett vissza. Az 1933- 1934-es üzletévtől az 1942-1943 évig a széntermelés 655 000-ról fokozatosan emelkedett fel 1 185 000 q-ra. így 1868-1938 között a salgói bányászat 60 479 000 q barnakőszenet termelt. 1938-1945 között 8 168 284 q volt a szénkihozatal, s ezzel a kitermelt szénmennyiség 6 8647 884 q volt 1945-ig. 1933: 565 282,1934: 655 000,1938: 912 285,1939: 976 980,1940:992 879,1941:1 034 691,1942:1 185 956, 1943: 1 227 512,1944: 1 148 911,1945: 689 070 q. A széntelepek fokozott mérvű kiaknázása következtében Salgóbánya szénvagyona az 1931 évi 12 millió q-ról 1944-ben 7 millió q-ra csökkent. A termelési költségek Salgótarjánban a Rima Ózdvidéki bányáinál lényegesen nagyobbak voltak. A pengő bevezetése után 1 q szénre évenként általában 1,10 pengő termelési költség jutott, mely a második világháború utolsó éveiben 1,40-1,50 pengőre emelkedett. Az Ózd-vidéki bányákban 1 q szenet ugyanakkor 0,70, illetve 1,23 pengőért termelték ki mázsánként. A salgótarjáni bányászat nagyobb termelési költségét a viszonylag magas munkabérek okozták, ugyanis Ózdon tiszántúli, rosszul fizetett munkaerőt foglalkoztattak. Salgóbánya viszont munkaerő szükségletének biztosítása végett kénytelen volt az SO Rt. által fizetett munkabérekhez igazodni. Éppen a munkaerőt elszívó konkurencia miatt a „Rima" vezetősége igyekezett bányamunkásságának jelentős részét lakásépítkezésekkel lekötni. A kolóniát ezért kibővítette, lakásaiban 1930-ban 159, 1938-ban 170 és 1942-ben 174 munkást tudott elhelyezni. Kezdetben a munkásság mintegy fele, a háborús években egyharmada volt kolonizált. A keresetek természetesen Salgóbányán sem voltak kielégítőek, mindössze néhány fillérrel haladták meg az SKB Rt. által fizetett béreket. A vájárkeresetek 1930-1933 között 4,57-6,33 pengő, 1934-1938 között 4,49-5,20 pengő és 1939-1941 között 4,83-5,49 pengő között mozgott. A munkásság jobb, korszerűbb lakásokat kapott, nagyobb szénjárandósággal rendelkezett más vállalatok munkásaihoz képest.

37 Salgóbánya földterülete 1942-ben Üzemi terület: 9 690 n.öl= 6 kh 90 n.öl Fogaskerekű vasút területe: 20 870 n.öl= 13 kh 70 n.öl 30 560n.öl= 19 kh 160n.öl A területen 25 épület állt Lakótelep 71 épülettel: 93 156n.öl= 58 kh 356 n.öl Erdő, rét, legelő: 551 381 n.öl= 344 kh 981 n.öl Az összes salgói bányaterület: 676 097n.öl= 421 kh 1497 n.öl 546