Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

5. Róna község határában fekvő Gusztáv-táró bányászatának újranyitását is tervbe vették. Róna és Vízválasztó között sodronykötélpályát visszaszerelik. 6. A mátranováki üzemnél megnyitották és üzembe vették a Déli-bányát. 7. A mizserfai bányaterületen a Mizserfa-Kazár községek közötti szénterületek feltárása céljából a tordasi dűlőben lévő terület feltárását tervezték.

44 1941-re az intézkedések hatására a széntermelés 16 millió q-ra emelkedett a szénmedencében. A termelés nem volt azonban egyenletes, 462-579 vagon között ingadozott. Megszűnt közben Nyárjasvölgy, Gulibák termelése, lefejtésre került Etes-lejtősakna, Frigyes-akna. A nyárjasvölgyi alagúti bánya az utolsó pilléreket művelte. Üzembe helyezték viszont a rónai Gusztáv-tárót, a Karancslejtősi-lejtősaknát, a maconkai Irén-tárót. Elkészült Kisfalud, Kőkút feltárása, s ezzel a szénvagyon 1942-ben 577 872 872 q volt. Ebből fúrásokkal megállapított 246 231 206 q, művelésre érdemes 115 966 413 q kétes szénvagyon. Geológiailag megállapított szénvagyon ezzel szemben: művelésre méltó 58 094 800 q, kétes 42 546 745 q, miután a medence egyes pilléreinek szénvagyonát részletes fúrásokkal meghatározták, valamint újabb szénterületek kerültek a kimutatásba. A bányaművek jelenlegi fejtési horizontjáról 115 millió q szénvagyon fejthető le. A művelésre kétes értékű 174 millió q szenet tartottak nyilván, mely az összes szénvagyon 30%-át tette ki. Az ebben az évben véglegesen kiépülő 47,7 km-es egységes vasúti hálózaton (Karancskeszi-Ságújfalu-Kisfalud-Kőkút-Pálfalva-Salgótarján-Vízválasztó-Inászó) oly hatalmas mennyiségű szenet kellett leszállítaniuk, hogy annak zavartalan biztosítását külön végzett számítások szerint csak úgy tudnák biztosítani, ha ahhoz a tartalék és javításra kijelölt mozdonyokat is bevonnák a szállításba. A szétválasztható ikergépeket kettőnek számították: 29 db elektromos mozdony és 168 db 5 tonnás szekrénykocsi állt rendelkezésre. Ezzel szemben csak 25 db mozdony és 88 db szerkocsi volt használható. A hiányzó kocsik beszerzését 1942-ben 50 db, 1943-ban 30 db, később kellett megvalósítani. Bányáik csilleparkja évek óta nem volt felújítva, annyira tönkrement, hogy legalább 200 db-al kellett volna pótolni. Szekrénykocsik korábbi megszerzésével a nagyobb távolsági forgalmat azokkal látták el.

45 Az SKB Rt.-t ezekben az években két cél vezérelte: egyrészt a bányák mechanizálása, új fejtési módok kifejlesztése, a termelés központosítása. Másrészt a kitermelt barnaszén minőségének javítása, nemesítése. Ezek a célok, a termelés érdeke olyan bányamezők lefejtését is megkívánta, melyek kedvezőtlenebb természeti adottságok miatt nagy nehézségekkel, de olcsóbban termelhetők ki. A társulat már aránylag vékony telepekről fejti a szenet és így igen nagy kiterjedésű, újabb és újabb területek feltárásával tudta csak a napi 500 vagont meghaladó szénmennyiséget kitermelni. Ezt csak úgy tudják megvalósítani, ha a következő években intenzív szénjogok és azt követően kutatás és feltárás egyre több község határára terjed ki. A széntermelés 1943-ban: 16 986 800 q volt. Ebből: • a zagyvái kerület 19,5 % 3 312 426 q • a pálfalvai kerület 27,9 4 739 317 • a kisterenyei kerület 17,9 3 040 637 • a mizserfai kerület 34,7 5 894 420 Művelési ágak szerint az elmúlt évben (1943) elővájásból 40%, fejtésből 60% volt a széntermelés, miközben a fejtési szén 47,9%-a frontfejtésből került ki. Ez a megosztás 1944-re a tervek szerint így fog kinézni: elővájásból 39,1, fejtésből 60,9%. A frontfejtési szenet az összes fejtési szén 46,5%ban állapították meg. Bányakerületek szerint így tervezték: zagyvái kerület 1,9 %, pálfalvai kerület 64,8 %, kisterenyei kerület 36,6 %, mizserfai kerület 65,1 %. Az elmúlt 1943-as évben 16,165 millió q volt az előirányzott termelés, ezzel szemben a tényleges termelés 16 986 800 q-t tett ki. Ebből a mennyiségből a rendes 304,4 műszakra 16,054 millió q esett, míg a többit pótműszakokon termelték ki. Ugyanis a rendelkezésre álló 304,4 műszak helyett összesen 321,6 munkanapon dolgoztak, vagyis 17,2 volt az abszolvált - 16 órás - pótműszakok száma. Ezeket a pótműszakokat azért kellett bevezetni, mert nélkülük nem tudták volna kitermelni az előirányzatot. Az egyes kerületekben többtermelést eredményeztek, Kisterenye azonban a pótmű459