Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

vényeinek egyharmadát és a Salgótarjáni Villamossági Rt. részvénytöbbségét. Ugyancsak szerepelt az Ipari Robbanóanyaggyár Rt. alapításában. Megszerezte az Unió Bányászati és Ipari Rt. részvényeinek jelentős részét s ezzel a lignitbányászatban vállalt szerepet. A folyamatos fejlesztések nyomán 1922-ben átadták a kisterenyei szárnyvasutat, amihez keskeny nyomtávú bányavasutak csatlakoztak. Műhelyek, irodák, raktárak épültek a rakodó mellé. Kazár bányái már szenet szállítottak, s hamarosan megváltozott Mátranovák, Róna és Zagyvapálfalva képe is. 1923-ban a régen befejezett Székvölgy bányászatát újította fel a vállalat. Felépítették a rónai kötélpálya leadó állomását. Ugyanebben az évben készült el a salgótarjáni központi irodaépület, a „bányakastély" is. A somlyói Teréztárói üzemmel kapcsolatban megnyitották Salgótarján határában a papvölgyi lejtősaknát. Ugyancsak megépült a zagyvapálfalvai osztályozótól az új bányavasút a Csókási-lejtősaknához, ahol irodák, műhely, raktár és lakóházak is épültek. A vizslási domboldalon kutatófúrások mélyültek a föld mélyében rejlő barnaszén után. Kisterenyén és Kazáron új bányászlakótelep bontakozott ki. Mátranovákon is új építkezések jelzik a bányászat felfutását. A stabilizálódó korona országszerte éreztette hatását, állandósult a készpénz bérezés a bányászok között. 1923-ban a Pécskői Bazaltbánya Rt.-ben vállalt részesedést. Ugyancsak kezében volt társvállalatai révén a Hungária Mészipar Rt. részvényeinek 90%-a, az 1923-ban alapított Pécs-Baranyai Rt. 100 millió n. é. részvényeinek 50%-a. Nem feledkezett meg azonban a kisterenyei és kazári telepek rekonstrukciós feladatairól, bevezették a réselőgépüzemet, a lejtősaknákban vég nélküli kötélszállító berendezéseket szereltek fel. A kazári bányakerületben a Béla-táró a legmodernebb felszereltségű üzemek közé tartozott. Az inászói bányakerületben az újabb szénterületek kutatásában értek el sikereket. Mátranovákon új aknát telepítettek, a pálfalvai Frigyes aknát a pálfalvai osztályozóval 3 km-es lóvasúttal kötötték össze, Csókáspuszta határában lejtősaknát építettek, a szénjogokkal biztosított területet kiegészítették, Székvölgy határában új birtokot béreltek. A Dunagőzhajózási társulattal részt vettek a Pécsbaranyai Kőszénbánya Rt. alapításában, a Kereskedelmi Bankkal pedig a Pécskői Bazaltbánya Rt. alapításában. Az 1924-25-ös évben nagy áramfejlesztő központokat emeltek, s ezzel már a szomszédos községeket is ellátták villamos energiával. A vezetés egységesítése, a szénkereskedelem, az általános költségek csökkenése érdekében 1925-ben beolvasztotta az ÉKI Rt.-t, ESZK Rt.-t, Esztergomvidéki Kőszénbánya Rt.-t, a Hungária Mészipar Rt.-t. Az egyesülés révén értékes széntelepek jutottak az SKB Rt. birtokába. A nógrádi területen: Baglyasalja, Etes, Kutas, Karancskeszi, Karancsalja, Mátraszele, Nemti, Kisterenye, Andrásfalva, Homokterenye, Mizserfa, Mátranovák környéke. Továbbá Esztergom, Baranya, Tolna vármegyék, így Annavölgy, Dorog, CsolnokTokod, Szászvár, Nagymányok, Császta, Máza és Györe községek határa. Kisebb érdekeltségeket vállalt a romániai Titan, Nadrag, Kalán Vasútipari Rt.-nél. 1925-ben a salgótarjáni szénmedencében létesített négy szénosztályozót. Megszerezte a Salgótarjáni Palackgyár Rt. részvényeit, s ezzel új szénfogyasztóra tett szert. A Felsőzsilvölgyi Román Kőszénbánya Rt. nacionalizálása befejeződött és az érdekeltségét átadta a Petrosani Román Kőszénbánya Rt.-nek. Ez a vállalat a Lupényi Román Kőszénbánya Rt.-vel együtt alakította meg a Felsőzsilvölgyi Román Kőszénbánya Rt.-t. Ebben az évben újabb bazaltbányánál vállalt érdekeltséget, amikor felvette a kapcsolatot a Zalahalápi Bazaltkőbánya Rt.-vel. Az SKB Rt. 1926-tól intenzíven folytatta a rekonstrukciós munkákat az országban található bányavidékein. Bányáiban 16 664 581 q barnaszenet termeltek, ebből a nógrádi bányákra 9 485 840 q esett. Az esztergomi bányák 6 050 000 q, a tolna-baranyai bányák 1 128 741 q-val részesedtek. Miután a szén iránti kereslet tovább emelkedett, 1927-ben az előző évvel szemben fokozhatta termelését s 18 265 269 q-ra emelte, ezzel 1,6 millió q-val meghaladta az előző év teljesítményét. A lendületes fejlődést mutatja az is, hogy a salgótarjáni vízválasztói erőmű teljesítményét fokozandó bővítési munkákba fogtak. A termelés 1928-ra 18 965 249 q lett az érdekeltségi bányákban, ami 0,7 millió q-s emelkedést jelentett. A pénzügyi eredményeit azonban ellensúlyozta a munkabérek és szociális terhek emelkedése.

39 A vállalat intézkedéseit ebben az időszakban a racionalizálási törekvések jellemezték. Az ЕЮ Rt.-vel történt egyesülés után a barnaszéntermelés érdekében a társulat a salgótarjáni bányaigazgatóságát nyolc bányakerületre osztotta: 452