Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

1. A salgótarjáni kerülethez: a salgótarjáni bányák, 2. A zagyvái kerülethez: Inászó, Gusztáv- és Teréz-táró, 3. A pálfalvai kerülethez: Frigyes-akna, Amália-akna, Kotyháza, Márkháza, Margit-lejtősakna, 4. A mátranováki kerülethez: Auguszta, Déli-lejtősakna, Barna, 5. A kazári kerülethez: Béla-táró, Gergely-táró, Vizslási-lejtősakna, 6. A kisterenyei kerülethez: Chorin-bányák, Északi-lejtősakna, Albert-akna, Rau-akna+, Gusztávakna, Sára-akna, Jenő-lejtősakna, 7. A mizserfai kerülethez: Ilona-bánya, Nemti-táró, Antal-táró, Gyula-akna, György-akna, Józsefakna, Ortvány-akna és János-akna tartozott. 8. A baglyasaljai kerülethez: Rau-aknát és a karancsberényi bányákat osztották be. A szénjogok és szénterületek kiterjesztésével párhuzamosan folyt a technikai felszerelések kiegészítése és pótlása, az új technológiák kipróbálása. 1922-ben Kisterenyén és Kazár környékén réselőgépeket vettek használatba, vég nélküli kötélszállítást vezettek be a lejtősaknáknál. A villamosítással a bányák termelését igyekeztek racionalizálni. A szénnemesítés kérdése is felmerült a gyenge minőségű szenek feljavításához. A szénkonjunktúra azonban 1924-ben véget ért, az autonóm vámtarifa lehetőséget adott a szénbehozatalra, az olcsóbb és magasabb kalóriájú lengyel és sziléziai szén ellen Chorinék a termelési költségek leépítésével, létszámcsökkentéssel reagáltak. Az 1930-as évek elejének gazdasági válsága a széntermelés stagnálását eredményezte. Az országos termelésből a nógrádi szénmedence termelése egyre kisebb százalékban vette ki részét, részaránya 1927-ben 22%-ra, évi 10-12 millió q-ra csökkent. Munkáslétszámának és termelésének alakulása 1919-1928 között Év Munkáslétszám Termelés/q 1919 5436 6 900 000 1920 5774 9 000 000 1921 6437 10 400 000 1922 6573 9 700 000 1923 6368 9 500 000 1924 6425 7 600 000 1925 6454 9 600 000 1926 5692

+ 9 400 000 1927 5967 10 200 000 1928 5762 10 300 000 += 800 bányásznak és 26 tisztviselőnek mondtak fel, heti 2-3 munkaszüneti napot is bevezettek A barnaszénbányászat tiszta nyeresége 1924 30 802 000 korona 1925 2 000 000 pengő 1926 2 400 000 1927 1 600 000 1928 2 100 000 A szénterületek kiterjesztésével párhuzamosan folytatódott bányaműveik technikai kiegészítése, új fejtési módszerek bevezetése, lejtősaknák létesítése. Jó ütemben haladt a vállalat üzemeinek villamosítása. 1925-ben hozták létre a vállalaton belül az Áramértékesítési Osztályt, s ezzel fokozottabban elégítették ki az idegen fogyasztók szükségletét. A kis kalóriájú szenek értékesítését célozta a külső fogyasztók ellátása villamos energiával. 1930-ban a svájci Bank für Elektrische Unternehmung 453