Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
11. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története. 1868-1943. Salgótarján. 1944.95. o. 12. NTM. Adattár. 1631-74.108. o. Nógrád megye története. II. k. 130. o. 13. OL. Z. 223.195. cs. 80/1. 14. 0LZ.223.17.cs.54.sz . 15. NMLXI.5.15.d.49.sz. OL Z. 223.195. cs. 80/1. OL Z. 223.17. cs. 54. sz. 16. OLZ.223.17.cs.54.sz . 17. 0LZ.223.17.cs.54.sz . 18. NTM. Adattár. 1631-74.108. o. Nógrád megye története. II. k. 135. o. Hantken Miksa: Magyarország széntelepei és szénbányászata. Bp. 1878. 19. 0LZ.223.17.cs.54.sz . 20. OL Z. 223.195. cs. 80/1. sz. 0LZ.223.17cs.54.sz . 21. OL. Z. 223.195. cs. 80/1. sz. 22. Bányászati és Kohászati Lapok. 1902.394-395. o. 23. Miskey Kálmán visszaemlékezése. Kézirat. 5-7. o. 24. Salgótarján előirányzata. 1942.16-17. o. NML. XXIX. 105. a. 1. d. 1940., 1941. NML XI. 5.28. d. 1943. 25. Salgótarján előirányzata. 1944.18-19. o. Dzsida József. 1944. im: 96. о. Schréter Zoltán: Nagybátony környéke. Bp. 1940.58. o. 26. Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története. 1945-1980. Salgótarján. 1984.34. o. Dzsida József: 1944. im: 94-95.0. 27. MÁFI. Adattár. С V. 27/a. Vitális István jelentése 1937. június 19. 28. Szomszéd András: A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság társulati népiskoláinak története. In: Egyesületek, iskolák, nemzetiségek Nógrád megyében a 18-20. században. Salgótarján. 1990. 219., 225., 236.0. Nógrád Hont vármegye területén lévő közutak úthálózati kimutatása. 1948. III. 15,-i állapot szerint. Nógrád vármegye térképe. 1939. A Munka. 1923. augusztus 4, Pásztó A Mátra nyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekvő település. A századforduló után, mivel a közeli Salgótarjánban a szénbányászat a gazdasági élet fellendítésében meghatározó szerepet játszott, Pásztón is szénkutatási kísérletbe fogtak. A település határában Homokterenye, Mizserfa, Nagybátony, Szirák, Rózsaszentmárton vidékén már fél évszázada fejtették a barnakőszenet. A település vezetői ezért gondolták, hogy itt is sikerrel fognak kutatni. Szabó József geológus több helyen végzett kutatások a 19. század második felében, s néhányan emlékeztek arra, hogy néhány öl mélységben a határ több pontján megtalálták „ama diluviális rétegeket, melyek a szén fedőrétegeiként jelentkeznek". A szénre utaló nyomnak tekintették még azokat az eseteket is, amikor szántás közben az eke megkövesedett fadarabokat vetett ki a földből. 1908-ban a szénbányanyitás érdekében mozgalom indult, melynek során Pásztó és környékének kisbirtokosai, iparosai és kereskedői az ügy mellé álltak. A község vezetői 1910 szeptember végéig opciót adtak a közvetítőnek és a megkötött szer426
